A Védegylet Gumicsizma csoportja és a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület kezdeményezésére számos civil javaslatot tartalmaz a kistermelői rendelet hamarosan kihirdetésre kerülő módosításának utolsó verziója. 2009 márciusában 17 civil szervezet szövegszerű módosításcsomagot nyújtott be a Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium elé, céljuk a kistermelői rendelet hiányosságaira való felhívás, javaslattétel a hibák módosítására. Az összefogáshoz egy év alatt rengetegen csatlakoztak, így mára már 53 kistermelői- és vidékfejlesztési érdekekért küzdő szervezet alkotja a koalíciót, melyet a Nemzeti Civil Alapprogram és az Ökotárs Alapítvány is támogat.
A kisléptékű agrártermelés a magyar vidéki népesség nagy hányadának jelent jövedelemkiegészítést vagy önellátást. A környezeti problémák, a gazdasági- az és energiaválság okán felértékelődik a helyi gazdaság. Az Európai Unió 2004-ben létrehozta az ún. higiéniai csomagot, amely az áruk szabad áramlásának európai elvéhez igazított, egységes élelmiszerbiztonsági standardot állít minden európai élelmiszert előállító üzem elé. A „hagyomány és rugalmasság elvének” megfelelően azonban a nemzeti kormányok tehetnek engedményeket a „kisléptékű, helyben és közvetlenül a fogyasztónak értékesített élelmiszerek” tekintetében. A magyar 14/2006 számú magyar „kistermelői” rendelet erre a célra született, ám alkalmazásának tapasztalatai az érintettek és a kormányzat számára is hamar világossá tették, hogy módosításra szorul.
A javaslatok egyebek között a „helyi” és a „kisléptékű” kifejezések tágítását, a kategória által lehetővé tett értékesítési lehetőségek kiszélesítését szorgalmazták. Például a kertjéből a paprikát, paradicsomot korábban csak nyersen, és csak a saját falujában értékesíthette a kistermelő. A hamarosan életbe lépő rendelet azonban lehetővé teszi, hogy ezen túl akár feldolgozva, például lecsóként is értékesítheti, akár a szomszéd megyében található boltban is.
A minisztérium a civil javaslatok figyelembevételével módosította a rendeletet, és a módosítást 2010. március 11-én közigazgatási egyeztetésre bocsátotta. A közigazgatási egyeztetési anyagba a civilek számos javaslata is bekerült. Ilyenek például, hogy a javaslatnak megfelelően a kistermelői feldolgozott termék –pl sajt, kolbász – is bekerülhet a régió boltjaiba és éttermeibe,a kistermelői nyers hús értékesíthető lesz, nőttek a kistermelői kategóriában értékesíthető termékek mennyiségei. Az FVM saját kezdeményezéseként az ún. falusi vendégasztal szolgáltatás is bekerült a rendelet pontjai közé, és az életbe lépést követően a strucc és emutenyésztők is a kistermelői körhöz tartoznak.
A civilek bíznak benne, hogy a közigazgatási egyeztetésben tett észrevételeik a kistermelői rendelet végső verziójába is bekerülnek majd, mely remélhetőleg mihamarabb kihirdetésre kerül. Az utolsó nyilvánosan elérhető módosításcsomagba fontos elemek épülnek be, ám egyes intézkedések új problémákat is felvetnek. A civilek a jövőben ezért további jogszabályok módosítását is kezdeményezni fogják, valamint ajánlásokat tesznek a magyar EU-elnökség számára az EU 2020 stratégiához és a 2013 utáni Közös Agrárpolitikához. Viszont kimaradtak az új rendeletből nagyon fontos pontok. Például a termelői pálinka értékesítését az EU-s jövedéki szabályozás akadályozza, és kimaradt a termelői piac kategória létrehozása is, mert ezeket más, magasabb szintű jogszabályokkal kell rendezni. Információink szerint sajnos a falusi vendégasztal számára nem engedélyezik továbbra sem a házi disznóvágásból származó termékek értékesítését.
Az 53 együttműködő civil szervezet:
Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara, Bihar Közalapítvány, Bors Alapítvány, CEEWEB a Biológiai Sokféleségért, Csongrád és térsége Biokultúra Egyesület, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (ÉLOSZ), E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, Energia és Környezet Alapítvány, Európai Civil Koordinációs Egyesület, Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ), Fejér megyei Paktum Egyesület; Fogyasztó- és Vidékvédő Egyesület, GAIA Ökológiai Alapítvány, GATE Zöld Klub Egyesület, Győr- Moson- Sopron Megyei Agrárkamara, HANGYA Szövetkezeti Együttműködés, Hegypásztor Kőr Oszkó, Hortobágy Közalapítvány, Inspi-Ráció Egyesület, Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht., Kiskunsági Nők Egyesülete, Kiszombori Faluépítő Közösségi Közhasznú Kft., Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány, Magyar Biokultúra Szövetség, Magyar Faluszövetség, Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete (MGE), Magyar Környezetgazda Egyesület, Magyar LEADER Szövetség, Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete, Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), Messzelátó Egyesület, Moccantó Egyesület, Nyitott Kert Alapítvány, Nyugat- dunántúli Biokultúra Egyesület, Ormánság Alapítvány, Öko-forrás Közhasznú Alapítvány, ÖKOTÁRS Alapítvány, Piacfejlesztési Alapítvány, Pro Vértes Közalapítvány, Reflex Környezetvédő Egyesület, Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület, Természetes Életmód Alapítvány, Tiszatáj Közalapítvány, Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE), Vállalkozók Közép-magyarországi Regionális Szövetsége, Védegylet Egyesület, Visnyeszéplaki Faluvédő és Közművelődési Egyesület, VOSZ Közép-magyarországi Regionális Szervezete, Zöld Akció Egyesület, Zöld Fiatalok Egyesület, Zöld Folyosó Közalapítvány, Zöld Pihenő Alapítvány, Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület
