A várhatóan még hónapokig eltartó özönvízszerű esőzéseket a valaha mért egyik legerősebb La Nina-jelenséggel magyarázzák. A La Nina a tengervíz hőmérsékletének esésével jár a Csendes-óceán keleti és középső térségében, ami rendszerint csapadéknövekedéshez vezet Ausztrália nagy részén, Indonéziában és Délkelet-Ázsia más részein. A Csendes-óceáni térségben a La Nina- és az El Nino-jelenség váltakozása jellemző. Utóbbi rendszerint éppen ellentétes hatással van Délkelet-Ázsiára és Ausztráliára: aszályokat okoz.
Az Ausztrália északi részén 2010 decemberében kezdődő esőzések és a nyomukban járó árvizek településeket árasztottak el, megbénították a szénbányászatot és már Queensland fővárosát, Brisbane-t is elöntötték. A felhőkarcolók vízben állnak és a közlekedés is szinte teljesen lebénult. "Ausztrália partjainál még soha nem mértek olyan magas vízhőmérsékleteket, mint most. Ez a meleg víz nedvességet biztosít a légkörnek a queenslandi és észak-ausztráliai monszun számára" - magyarázta Matthew England, a sydneyi Új-dél-walesi Egyetem klímaváltozási kutatóközpontjának munkatársa. A szélsőséges időjárásáról ismert országra szabályszerűen lecsapnak a ciklonok, de az 1974-es esőzés, melyben 43 000-en váltak földönfutóvá-, vagy a 2009-es erdőtüzek, melyekben 131 ember halt meg- sem okoztak olyan mértékű anyagi kárt, mint a decemberi és januári áradások. A Föld másik oldalán, Brazíliában szintén árvizek pusztítanak, melyek földcsuszamlásokat okoznak. Eddig közel 700 halálos áldozatról számoltak be.
Mindennek köze lenne a klímaváltozáshoz? Valószínűleg.
Az elmúlt évtizedben sűrűbbé váltak a nagy felhőszakadások: 2000 óta 37 halálos kimenetelű áradás történt. A Világegészségügyi Szervezet (WHO) szerint az elmúlt 20 évben közel 5 millió ember életét tették tönkre, csak a brazíliai árvizek.
David Jones, a melbourne-i Ausztrál Meteorológiai Hivatal klímamonitoring vezetője azt nyilatkozta, hogy a klímaváltozás előreláthatólag erősíteni fogja mindkét jelenség hatásait, de pár évet várni kell arra, hogy ez nyilvánvalóan megmutatkozzon. Talán mégsem kellett olyan sokat várni.
Más kutatók szerint azonban a 0,75 Celsius-fok körüli globális átlaghőmérséklet-emelkedésnek nincs közvetett hatása a La Nina jelenségre. Habár megoszlanak a vélemények az emberi tevékenységek káros hatásainak mértékéről, semmiképpen sem elhanyagolhatóak. Pláne addig nem, amíg nem bizonyítja valaki egyértelműen, hogy akármit is teszünk, túl kicsik vagyunk, és nem befolyásolhatunk egy olyan hatalmas ökológiai rendszert, mint a bolygónké. Viszont addig, amíg akárcsak a gyanúja is felmerül, hogy valóban képesek vagyunk felgyorsítani bolygónk halálát, addig mindent meg kell tennünk, hogy ennek a lehetőségét minimálisra csökkentsük. Jobb félni, mint megijedni tartja a mondás is.
