Rohonyi Péter Greenpeace kampányos is részt vett a tegnap esti fórumon, melyet az LMP szervezett atomenergiáról:
Annak ellenére, hogy az energiapolitika szerepét illetően nem teljesen értettem egyet Jávor Benedekkel (az ő beszámolója blogjában itt van) örvendetesnek gondolom, hogy az LMP parlamenti pártként számos fontos kérdést szegez az energiapolitikai döntéshozóknak. A fórum alatt eszembe jutott pár kapcsolódó dolog a radikalizmusunk kapcsán is, de nem tudtam hozzászólni, mert nem sok hozzászóló kapott szót.
Véleményem szerint a korábban és most is radikális zöldnek nevezett Greenpeace álláspont atomenergia kapcsán nem is annyira radikális, mikor azt mondja, hogy kiváltható a nukleáris és a fosszilis energia. Néhány évtizede, mióta a média a Föld legtávolabbi sarkaiból is tudósítani tud, világosan látszik, hogy természeti erőforrásainkat, ásványkincseinket, energiahordozóinkat rohamos ütemben (sáskák módjára) zabáljuk fel és ezt azzal legitimáljuk, hogy azok a gazdasági fejlődéshez szükségesek. Döntéshozóink a GDP növeléséről beszélnek, ezzel álmodnak, ezért dolgoznak, legtöbb cselekedetüket a GDP növelése vezérli. Azt mondják, hogy a GDP növekedése egyenesen arányos az energiafelhasználás növelésével. Ezért kell még erőmű, ezért kell az atom. Már, ha nem akarunk visszamászni a fára, visszaköltözni a barlangba - fűzik tovább a badarságot.
Én úgy érzékelem, hogy még/már egyáltalán nem radikális a GDP növekedés és az energiafelhasználás növekedésének elválasztása egymástól - ez az igazi fejlődés. Egységnyi GPD növekedést minél kevesebb energia (és egyéb természeti erőforrások) felhasználásával elérni - ezt az utat követve lehet egy ország legkevésbé sérülékeny a globális gazdasági/energia/élelmiszer válság következményeitől. (Hozzásegítik az emberiséget ehhez a 60-80 év működésre tervezett atomerőművek? Szerintem nem. Óriási építési költséggel épülő alaperőművek gazdaságosan nem állíthatóak le sűrűn, folyamatosan üzemelniük kell. Minél nagyobb részét fedik le egy ország maximális energiaigényének, annál kevésbé ösztönöznek energiahatékonysági beruházásokra. Paks van/volt/lesz - ez volt eddig az energiapolitikai tervezés alapköve.)
Ha felnézünk a GDP növeléséért hajtott mókuskerékből, akkor észlelhetjük, hogy egyre kevesebben dolgozunk egyre többet! Ettől pedig egyre kevesebben vagyunk boldogok..... Ma már ott tartunk, hogy a (GDP) növekedés megkérdőjelezése is ott a napi közbeszédben, nem is annyira radikális, mint elsőre annak tűnik. Nincs egy hete, hogy hazánkban járt Sergi Latouche, akinek A nemnövekedés diszkrét bája című könyve idén jelent meg magyar nyelven, melynek mottója "Aki azt hiszi, hogy egy véges világban létezhet végtelen növekedés, annak vagy elment az esze vagy közgazdász". Nagyon érdemes elolvasni a francia professzorral készített Egy generációnak egy mosógép című interjút is az Origo-n. Elméletének összefoglalója az alábbi videó:
Visszatérve a tegnapi fórumra, végig olyan érzésem volt, hogy a nukleáris ágazat nem igazán érzi, hogy a világ változóban van, a business-as-usual (=termelem az energiát, mert a fejlődéshez nélkülözhetetlen az energiatermelés növelése) minden valószínűség szerint tarthatatlan. (Más kérdés, hogy véleményem szerint az emberek tömegei sem igazán érzik, de a döntéshozóknak tudniuk kellene!)
Mintegy 15-20 év kell, hogy negyedik generációs atomerőművek épüljenek, melyek az eddig felhalmozott radioaktív hulladékkal működhetnének - mondták el a tegnapi fórumon a közönség soraiban ülő fizikusok, fizika tanárok, Csom professzor és Aszódi Attila is. 2 évtizedig kell kőkemény mennyiségű forrást biztosítani nekik, hogy JÓ ESETBEN az általuk eddig okozott radioaktív hulladékokkal leszámoljanak.... Miközben ennél jóval olcsóbb, biztonságosabb, átláthatóbb energiatermelési lehetőségeink vannak, amiket nem fogunk tudni kihasználni, mert nem lesz rá pénz, politikai és gazdasági akarat, mivel az atom elviszi a forrásokat és az áramellátó rendszerben is folyamatosan a megújulókat kapcsolják le, ha többlet energiát termelünk. (Györgyi Viktor függőleges tengelyű szélerőmű találmánya csak egy abból számtalan ötletből, hogy miként lehetne a megújuló energiát hasznosítani hatékonyabban. Az angol Greenpeace egy térség esetében ezzel a klassz animációs oldallal próbálja bemutatni ezeket az energiatermelési módokat.)
Az atomenergia fogadott és fogadatlan prokátorai nem hisznek abban, hogy a fogyasztás-csökkentés, az energiahatékonyság + a helyben hasznosítható megújuló energia terén tett lépések helyettesíthetik az atomot. Olyannak tűnnek, mint akik körmükszakadtáig küzdenek, hogy most el tudják terjeszteni ezt az energiatermelési módot, mert akkor évtizedekre (vagy a hulladékukat nézve évezredekre) bebetonozzák magukat világunkba. Olyanoknak, mint az olajsejkek, akik eltüntetik az alternatív hajtású autók terveit, tervezőit.
Az energiaforradalmat azonban nem lesz olyan könnyű megállítani, amely ha a tudatos fogyasztással/fogyasztáscsökkentéssel jár együtt, akkor reménykedhetnek unokáink is.....