Ha az ausztrál kormány igent mond, hamarosan eldördülnek az első (mester)lövések és belátható időn belül egymillió egypúpú tevével lesz kevesebb a Földön. A nemrégiben megjelent híradás szerint már megvan a cég, amely vállalta ezt a nem kis feladatot – nem kis pénzért. A greenfoban olvasható tájékoztatás szerint az ausztrál kormány 11 millió eurónak megfelelő összeget szán a tevekérdés megoldására. Amiben nyilván benn foglaltatik a megölt állatok begyűjtése és valamilyen formában való feldolgozása és megsemmisítése.
A hírek szerint az elszaporodott  - amúgy szabadon élő - dromedárok az ottani szarvasmarhák és juhok elől fogyasztja el a táplálékot, és még a lakott területekre is bemerészkedik víz után kutatva, s állítólag feltépi a vízvezetékeket. Egyetlen teve átlagosan évi egy tonna szén-dioxid üvegházhatásának megfelelő metánt juttat a levegőbe. És a szeme is rosszul áll.

Innen Budapestről persze könnyű véleményt mondani erről a tervezett, brutális méretű állatirtásról. Ha és amennyiben létezik pillangó hatás, ha és amennyiben igaz, hogy minden mindennel összefügg globális világunkban, akkor egymillió teve kiirtása -   hasonló – ha ugyan nem nagyobb – pusztítást fog okozni világunkban, mint a fukusimai atomerőműben történt tragédia – hogy csak az időben legközelebbi civilizációs katasztrófát említsem.
Persze tudom én, nehéz és veszélyes dolog ilyen dolgokat összehasonlítani, de az egymillió állat halálfélelme és halála okozta kisugárzás felérhet egy atomrobbanás káros hatásaival. Ha és amennyiben létezik más megoldás a tevekérdés orvoslására, akkor azt kéne választani. (aki látta a Tűz óceánja című filmet, s benne amint szabadon engedik a kilövésre ítélt vadlovakat, érti mire gondolok)
Fukusimát nem lehetett megakadályozni, a teveirtást még talán. Egy más – nem gyilkos - megoldás nyilván azokat is mássá tenné, akik részesei lennének az alternatíva kidolgozásának, jóváhagyásának és megvalósításának.  Így változik a világ. Vagy sem.