Dávid és Góliát történetét idéző tengeri kampányunkat szeretném megosztani veletek, amit Nyugat Afrikában vívtunk (és számunkra sikerrel végződött). A Thiaroye, Dakarban élő helyi halász közösségnek minden oka megvan az örömre. Az új szenegáli kormány kezdeményezésének köszönhetően a régió halászai újra kihasználhatják a tenger adta lehetőségeket és nagyobb fogással térhetnek haza. Afrika vizeinek kifosztása nem csak a halakról szól, hanem az ott élő emberekről is, az ő érdekük is, hogy ezt megakadályozzák. A halállomány megfelelő kezelésével és regenerálódásának biztosításával egy értékes forrást védelmezünk, amely munkát biztosít, élelemmel látja el az ott élőket és az óceánt életben tartja. Az egészséges óceán alatt egészséges embereket is értünk – olyasvalamit, amit Dakarban, Szenegálban első kézből is megfigyelhetünk.
Afrika Nyugati partjai adnak otthont a világ néhány leggazdagabb halászterületének és a szenegáli és más tengerparti közösségek számára fontos proteinforrást és munkalehetőséget is biztosítanak. De ahogy az európai és ázsiai tengereket már teljesen kifosztották a halászhajók, így most az afrikai vizekre eveztek. Ezek az idegen halászhajók hatalmas mennyiségű halat fognak ki a vízből nap, mint nap – sokszor többet is, mint amennyit a helyi halászok egy év alatt. Ez súlyos károkat okoz a halállományban. A szenegáli halászok általában több időt töltenek a tengeren sokkal kisebb zsákmányért cserébe. A történet mégis happy end-del végződik: a közösség hatásos együttműködésének köszönhetően és az új szenegáli kormány döntései következményeként a helyzet változni látszik.
Az alábbi videoklipben többet is megtudhatsz a történetről, a szenegáliak és a Greenpeace dakari irodájának együttes győzelméről.
Tetszett? szeretnéd, ha többen olvasnák ezt a blogot? Szavazz a Greenpeace blogjára a Goldenblog szavazás Szakértői kategóriájában!
fordította: Mariann, filmfelirat: Zoli és Toma
