Hamarosan szinte az összes jelentős magyar folyót felett cianidos zagytározók fognak billegni. Romániában nemrég titokban adták ki az első ciános aranybánya engedélyét, míg Szlovákiában két hasonló bánya előkészítése folyik. Csak a jó szerencsébe bízhatunk majd, hogy így a klímaváltozás korában nem fog olyan extrém mennyiségű csapadék lehullani, hogy a 2000-es nagybányai katasztrófához hasonlóan, ismét cián ölje ki valamely folyónk élővilágát.
Cián Romániából?
A jelenlegi román kormányzat, korábbi cianid ellenes ígéreteire fittyet hányva még idén július 5-én titokban megadta a környezetvédelmi engedélyt egy kanadai cégnek, hogy az erdélyi Csertésen ciánnal bányásszon aranyat. A Temes megyei illetékes hatóság a döntően kanadai tulajdonában álló Deva Gold Rt-nek (1) adott engedélyt a Maros folyó közelében fekvő Felsőcsertésen (2) cianidos aranybányászatra. A kanadai tulajdonos mögött részben ugyanaz a kétes hírnevű Frank Timiş üzletember áll aki a verespataki bányaprojekt kezdeményezője volt.
A hazai civil szervezetek a Greenpeace és az MTVSZ kezdeményezésére már tavaly ősszel is tiltakoztak az akkori román kormánynál a csertési beruházás ellen. A részben korábban is bányászati 456 hektáros területen 45 millió tonna ércből kívánnak 68 tonna aranyat és 490 tonna ezüstöt kinyerni a 16 éves projekt során. A tervek szerint körülbelül 26 ezer tonna cianidot használnának fel a termeléshez, és a toxikus nehézfémeket is tartalmazó több tízmillió tonnányi cianidos zagyot egy 63 hektáros ülepítőtóba eresztenék.
Bár Felsőcsertésen már több szennyező baleset, köztük 80 ember halált okozó gátszakadás is történt (3) a román civilek közleménye szerint a Temes Megyei „zöldhatóság az engedélyeztetési eljárás során nem kért és nem kapott biztosítékokat a kárrendezésre egy esetleges baleset esetén”. A román Független Környezetvédelmi Központ, az Alburnus Maior Egyesület és a Re.Generation szerint az engedélyben nincs semmilyen garancia arra, hogy a cég valóban megtérítse a felmerülő környezeti károkat. Az engedély emellett megengedi 187 hektár erdő kivágását és hogy az aranybánya elfoglaljon 108 hektárt az Erdélyi Érchegység Natura 2000 uniós természetvédelmi oltalom alatt álló területéből. A Deva Gold ráadásul a bányászat során 29 millió köbméter vizet kiszivattyúzhat a Marosból.
Bár a botrány szeptember elejei kirobbanása után Rovana Plumb, Románia környezetvédelmi és erdészeti minisztere az engedély kiadásának vizsgálatát ígérte, félő hogy ha megkötésekkel is de engedélyezni fogják a környezet veszélyeztető beruházást. Ráadásul ez lenne az első, ciántechnológián alapuló nagyobb aranykitermelés Romániában, így az engedély rossz precedenst teremthet. Magyarország, Csehország, Németország, Görögország már betiltotta a cianidos aranybányászatot és a román szociáldemokraták is támogatták az Európai Parlament által hozott uniós cianid technológia tilalmat ajánló javaslatot. Vajon ezek után mennyire bízhatunk abban, hogy a román szociáldemokraták vezette kormány tényleg ígéretéhez híven nem engedélyezi a hasonló technológiájú a csertésinél lényegesen nagyobb verespataki aranybánya beruházást?
Aranyláz Szlovákiában is?
Mindeközben Szlovákiában július elsejével bezárólag 27 különféle arany kutatási engedélyt adtak ki. Mintegy 890 négyzetkilométernyi területen kutatnak arany után ausztrál, ciprusi, kanadai, orosz és brit cégek. Csak az elmúlt egy évben 6 új területen, 140 négyzetkilométeren kezdődött meg a nemesfém utáni kutakodás.
A ciprusi EMED társaság öt területen kutathat például Selmecbánya és Gyetva környékén, Pálosnagymezőn és Kelőn. A kanadai Global Minerals Ltd. Andrásin, Betlérben és Rozsnyón, a brit Ortac Resources pedig 5 helyen a Zemplén szlovák területein, Szomolnokon, Eperjesen és Oroszsebesen keres aranyat. Ezen cégek mellett még a szintén kanadai Uranium Resources Ltd. valamint az ausztrál Crown Energy Company Ltd. is kutatási jogot kapott. A Greenpeacet nyugtalanítja a bányászcégek aktivitása és módszereik is. 2007 óta elvben Szlovákia korlátozta a cianidos aranybányászatot a Greenpeace és körmöcbányai civilek fellépése nyomán. Azóta a ciános technológia használatát a környékbeli településeknek és az illetékes megyéknek is jóvá kell hagyni. Most mégis félő, hogy cianidos technológiát engedélyeztetne pár cég, így a Greenpeace ahogy Romániában úgy Szlovákiában is egy teljes cianid technológia tilalmat szeretne, mielőtt ilyen a környezetet és a vizeinket veszélyeztető bányák nyílnának.
UPDATE: A román zöld tárca benyújtotta a keresetet a bukaresti táblabírósághoz a bányanyitás ellen. Rovana Plumb környezetvédelmi miniszter szerint a Hunyad megyei településre tervezett aranykitermelés törvénytelenül kapta meg a környezetvédelmi engedélyét. http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=67292
(1) A Deva Gold tulajdonosa 80%-ban a kanadai Eldorado Gold Corporation és 20%-ban a román állam.
(2) Felsőcsertés körülbelül 6 kilométerre északkeletre van a Maros folyótól és 7 kilométerre Dévától. Felsőcsertés légvonalban 40 kilométerre van a rendkívül vitatott verespataki bányaprojekt helyszínétől.
(3) Csertésen a korábbi kitermelés során már több súlyos baleset is történt, hiszen 1972-ben átszakadt a rézbánya zagytározójának 30 méter magas gátja, aminek következtében a kiömlő iszap elöntötte a falut, 80 ember halálát okozva. Később, 2004 júniusában a heves esőzések miatt felduzzadt patakok elmosták a parton lévő meddőhányó egyes részeit, aminek következtében nehézfémeket (kobalt, cink, réz) tartalmazó iszap került a termőföldekre. http://www.mtvsz.hu/ujabb_verespatak_a_lathataron___a_deva_gold_csertesi_aranybanya_beruhazasa
Tetszett? Szeretnéd, ha többen olvasnák? Szavazz a Greenpeace blogjára a Goldenblog versenyen, Szakértői blog kategóriában!
