A Greenpeace ismét a politikusokat hibáztatja, hogy a dohai klímakonferencia nem hozott eredményt. Habár megállapodtak a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettség-vállalási periódusában, de ez ismét tele van kiskapukkal, ami miatt nagyon kevés, vagy egyáltalán nem lesz hatása a szén-dioxid kibocsátásra.
Kumi Naidoo, a Greenpeace ügyvezető igazgatója ennek kapcsán az alábbit nyilatkozta:
„Ma Dohában megkérdeztük a politikusokat, hogy: „Ti melyik bolygón éltek?” Biztosan nem azon, melyen emberek halnak meg a viharok, áradások és az aszályok miatt. És nem is azon, melyen a megújuló energia drasztikus gyorsasággal növekszik és az olyan „koszos üzemanyagok” használata, mint a szén egyre korlátozottabb. A dohai tárgyalások végig elég szerények voltak, és nem is keltek nagyon életre, még ha az elvárások ritkán alacsonyak voltak is.
„Hova tűnt a sietség? A folyamat lépései lefagytak. Felfoghatatlan és elfogadhatatlan az, hogy a kormányok képtelenek megtalálni a közös hangot a mindenkit sújtó fenyegetésekkel szemben. Úgy tűnik, hogy a kormányok előtérbe helyezik a hazai rövid távú érdekeiket a hosszú távú globális túléléssel szemben. Megbocsáthatatlan az, hogy csupán három nappal a Fülöp-szigeteket sújtó Bopha tájfun pusztítása után, mely megmutatta, hogy mekkora emberi veszteséget eredményez egy extrém időjárás egy sérülékeny országban, a politikusok nem sürgették jobban a döntések meghozatalát és nem növelték a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére tett erőfeszítéseiket. A nemzetközi folyamat csak döcög, míg a válság egyre gyorsul.”
Kommentálta egy-két kormány álláspontját is:
„Európa most piszkos kézzel távozott, habár általában vezető szerepet szokott betölteni a klímaváltozási tárgyalásokban. A közös politikai hajlandóság bukásának köszönhetően az európai kormányok mondhatni a lengyelek oldalára álltak, mely mindent megtesz azért, hogy Kiotó csak üres fecsegés legyen, mint ahogy azt a 90es években elkönyvelték. Európa szintén nem hajlandó a 20%-os célt növelni, habár ahhoz már csak nagyon kevés tennivaló szükségeltetik. A másik kiábrándító lépés az európaiak oldaláról, hogy nagyon kevés ígéretet tettek az asztalra a klímafinanszírozások kapcsán. Európának hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy visszaszerezze hitelét a klímaügyek kapcsán.”
„Az Egyesült Államok ismét kimaradt a Kiotói Jegyzőkönyvből, és a küldöttségük az érkezés után azonnal blokkolni kezdett szinte minden folyamatot. A Sandy hurrikán pusztítása ellenére, és annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak többsége támogatja a klímapolitikát, az Obama-csapat semmilyen előrelépést nem mutatott a korábbi klímakonferenciákhoz képest. Azáltal, hogy a hivatala támogatást nyújt a fosszilis üzemanyagok exportjának, mely ellentétes a hazai szén-dioxid kibocsátás-csökkentéssel, Obama elnöksége nem tűnik jobbnak, mint elődei.
„Az olyan fejlődő gazdaságoknak, mint Kína, India, Dél-Afrika vagy Brazília, sokkal haladóbb lépéseket kéne tenniük ahhoz, hogy 2015-re kész legyen egy tárgyalási alap, továbbá már 2020 előtt csökkenteniük kellene a kibocsátásaikat.”
„A kormányoknak példát kellene venniük a Dominikai-köztársaságról, mely úgy határozott Dohában, hogy 2030-ig 25%-al csökkenteni fogja a kibocsátását a 2010-es szinthez képest, mindezt feltétel nélkül és saját költségekből.”
„A tárgyalás végén a Greenpeace bejelentette, hogy az Esperanza hajójuk elhagyja Manila kikötőjét, felfüggeszti a helyi óceánvédelmi munkát és segélyszállítmányokat fog szállítani a katasztrófa sújtotta Mindanao térségben, továbbá besegít a helyi szervezetek tevékenységébe is. Az ilyen válságok idején a szolidaritásnak kellett volna dominálnia a tárgyalások során is, a sok haszontalan és üres fecsegés helyett.
