Az évszázad végére minden bizonnyal a tengerbe vész egy teljes kultúra, több ezer ember otthona, az egyedálló szépségű Kuna Yala szigetcsoport. Az őslakosok kitelepítését 2012 nyarán kezdték meg. Miután elolvastam az NBC riportját az volt az érzésem, érdemes lenne megnéznem közelebbről a helyzetet. Még nem járta, Panamában, de fontosnak tartom, Kadir von Lohuizen-hez hasonlóan mások is foglalkozzanak a pusztulással. Több hasonló fotóriportra is szükség lenne, ami a katasztrófa sújtotta paradicsommal foglalkozik. Beszámolnék pár képkockában arról, hogyan élik meg az őslakosok a kitelepítést, hogyan néz ki a szigetvilág most és mik a várható társadalmi és gazdasági következményei a Karib-tenger (és az Atlanti-óceán) térhódításának. A munka nagy részét viszont nem tudom egyedül elvégezni. Ezért keresek útitársakat .
Fotó: Kadir von Lohuizen / Noor (Forrás: noorimages.com)
Miért lesz jó annak, aki csatlakozik hozzám?
Ha természetvédő vagy: mert egyedülálló természetvédelmi terület felfedezésére lesz lehetőséged. 365 aprócska szigetből álló korallzátony és Panamai Köztársaságot a Karib-tengertől 400 km hosszan és 50 km szélesen elválasztó szinte egybefüggő esőerdő meghódítása vár rád, számos állat és növényfajjal, az egész területet megkímélték a kereskedelemi tevékenységtől, így eredeti szépségében pompázik a mai napig. Mindösszesen 35 szigete népesítettek be a Kunák.
Ha környezetvédő vagy: mert újabb példán demonstrálhatod a globális felmelegedés káros és visszafordíthatatlan következményeit. Mért adatok alapján az elmúlt évszázadban majd 20 cm-rel növekedett a víz szintje, és a szigetek elkezdtek elmocsarasodni. készíthetsz interjút azokkal a családokkal (összese 65 Kuna családról van szó), akiket idén augusztusban indult evakuálás elsőként érintett.
Ha szerinted csalás a globális felmelegedés. Részletezzem? A Karib-tengerben állva nyilatkozhatsz a saját kamerádnak: Nézzétek! Ez úgyis elsüllyedt volna.
Ha katasztrófaturista vagy: ha szerencséd van, elkapsz egy akkora hurrikánt - többméteres hullámokkal kísérve. Akkor egyből megérted, miért egyeztek bele az őslakosok az áttelepítésbe. Persze attól, hogy nekik rossz, te még élvezheted…
Ha szkeptikus vagy: felteheted az őslakosoknak is a kérdést: „Vajon mennyi esélye van, hogy újra vízfelszín fölé kerül a szárazföld? És egyébként miért költöznek ilyen hamar?” Becslések szerint csak az évszázad végére lesz 60 cm-rel magasabb a vízszint.
Ha bölcsész vagy: gyönyörű elégiákat írhatsz a korallzátonyhoz tartozó szigetek bármelyiken ülve, arról, milyen magával ragadó és tragikus egyszerre a naplementében az evakuálásra készülő őslakosok sziluettje.
Ha antropológiát tanulsz: itt találsz egy olyan társadalmat, amely őslakos indiánokból áll, saját vezetéssel, saját törvényekkel, saját nyelvvel, saját kultúrával, saját gazdasági berendezkedéssel. Mi kell több egy szakdolgozati témához?
Ha politológus vagy: tanulmányozhatsz egy 80 éve zavartalanul működő bázisdemokráciát, amely teljesen autonóm és jól szervezett. Önállóan fejlődött se az anyaállamnak, azaz Panamának, de még az Egyesült Államok parti őrségének sincs joga ellenőrizni a Kuna Yala vizeit és partjait. Vizsgálhatod az áttelepítés hatásait és a várható változások kockázatait, hogyan alakul át a döntéshozatal egy ilyen esemény után.
Ha Paks támogat: sok keresnivalód nincs ott, viszont te biztosan ki tudod majd fizetni a repjegyed.
Több utazó blog is megerősítette, hogy a megélhetés olcsó, és a helyiek nagyon vendégszeretőek. A tenger kincseit nem vagyok hajlandó megenni, de a helyben termelt kókusszal, ananásszal és néhány egyéb gyümölccsel kihúzom pár hétig. Ha túl magasra csapnak a hullámok, mindegy lesz mit ettünk aznap, jobban fog fájni a fejünk amiatt, hol keressük a sátrainkat...
Fotó: Kadir von Lohuizen / Noor