A Greenpeace vegyianyag-szakértőjeként a múlt héten jártam (egy helyi önkormányzati képviselő meghívására) a Budapest Vegyiművek egykori területén. A telep mára gyakorlatilag illegális veszélyeshulladék-lerakóvá vált. A telephelyen sem maguk a veszélyes anyagok, sem azok tárolása semmilyen szempontból sem felelnek meg az ide vonatkozó előírásoknak. A lakóövezetektől néhány száz, a munkahelyektől és a forgalmas Illatos úttól mindössze pár tíz méterre fekvő területen elképesztő körülmények között tárolnak 2000 tonnányi kiemelten veszélyes anyagot.

A romos, törött hordók a puszta földön hevernek, melyekből szabadon folynak ki, szivárognak a talajba és a talajvízbe a különféle, sok esetben beazonosíthatatlan vegyi anyagok. Rengeteg hordó fedetlenül áll, ezekből párolognak az illékonyabb anyagok. Több veszélyes szilárd anyag porát pedig szabadon elviheti a szél, veszélyeztetve a térségben tartózkodó, dolgozó emberek és a környezet egészségét. A veszélyes hulladékok tárolásának elemi feltételei hiányoznak: például a szigetelt aljzat, a csurgaléktárolás stb. A területen van pár külön kialakított kisebb veszélyeshulladék-tároló, de azok régen beteltek, és az ott lévő hordók is korrodálódtak mára.

A tűz- és robbanásveszélyes, valamint mérgező anyagok nagy mennyisége miatt katasztrófaközeli állapot van.

Egy tűzeset beláthatatlan következményekkel járna. A helyszínen tárolt anyagok ráadásul az égés során még veszélyesebb anyagokká alakulnak. A szennyezés jól láthatóan kijutott a környezetbe: ezt a korábbi évek talajvíz-vizsgálati eredményei is megerősítik. Az elmúlt pár év mérési eredményei szerint a terület alatti vizekben (a rétegvízben) akár a határérték 50-100 ezerszeresét meghaladó mennyiségben is jelen vannak veszélyes szennyező anyagok, például a benzol vagy a klórbenzol.

A helyszínen tárolt anyagok az eddigi ismereteink szerint csupán a hulladékkód (EWC) alapján vannak besorolva. Ám e kódok nem adnak elegendő információt az anyagok kémiai összetételéről és veszélyességéről. Sokszor például csak annyit tudhatunk, hogy egy adott anyag „növényvédőszer-hulladék”: de ez a legveszélyesebb, régóta betiltott rovarirtóktól kezdve egy viszonylag ártalmatlanabb gyomirtóig bármi lehet.

Néhány, a területen beazonosított anyag és kockázataik:

• Foszforoxiklorid. Mérgező anyag, a levegővel érintkezve, a levegő nedvességtartalmával reagál: ezáltal maró, mérgező sósavgáz, valamint foszforsav keletkezik.
• Benzo-trifluorid. Eredetét tekintve lehetett növényvédő szer (Trifluralin), valamint gyógyszer vagy más anyagok gyártása során használt köztitermék, illetve akár oldószer is. Belélegezve vagy lenyelve veszélyes, mérgező. Methemoglobinémiát, idegrendszeri, máj- és vesekárosodást okoz. Közepesen tűzveszélyes, magasabb hőmérsékleten bomlik.
• Izopropanol. Oldószer, vegyipari alapanyag, erősen tűzveszélyes. Belélegezve, lenyelve mérgező. Önmaga is és bomlásterméke, az aceton is károsítja a központi idegrendszert: egy 70 kg-os emberre már 15 grammnyi is káros hatással lehet.
• DNBS (4-klór-3,5-dinitro-benzoesav). A trifluralingyártás mellékterméke. 2010-ben a Környezetvédelmi Felügyelőség 382 tonnát talált belőle a helyszínen. A DNBS pora és gőze veszélyt jelent a levegőre és az emberi egészségre. Robbanásveszélyes, irritatív: szembe kerülve súlyos károsodást okoz, belélegezve káros.
• Diklórbenzol (iszap formában) – a feliratból nem derül ki, hogy milyen diklórbenzol. Az 1,4-diklórbenzol rákkockázatú vegyi anyag; míg az 1,2-diklórbenzol kevésbé kockázatos.
• 3-aminobenzotrifluorid. Bőrön át és lenyelve is mérgező. Irritálja a szemet, károsítja a légzőszerveket és a bőrt. Az anyagnak való hosszú távú kitettség narkózist okoz.
• 4-aminobenzotrifluorid. Lenyelve mérgező, bőrön át felszívódik. Irritálja a szemet, a bőrt, a nyálkahártyákat, a légutakat. Mind a folyadék, mind a gőze gyúlékony.

Mindezeken felül a területen voltak még gázpalackok is, „szabályos” tárolóban, de veszélyes környezetben – nem messze a romos hordókban tárolt tűz- és robbanásveszélyes anyagoktól. Felismerhető volt gyúlékony, enyhén robbanásveszélyes acetilént, valamint mérgező, korrozív ammóniát tartalmazó gázpalack is.

A környéken dolgozók, a lakosság és a környezet védelme érdekében azonnali beavatkozásra van szükség.

Elsősorban a veszélyes anyagok további kijutását kell megakadályozni, valamint a mérgező és tűzveszélyes anyagokat kell biztonságos helyre szállítani. A felszámolás után pedig minden bizonnyal a talaj és a talajvíz kármentesítésére is szükség lesz. Annak ellenére, hogy a területen számtalan különféle tűz- és robbanásveszélyes anyagot tárolnak, a tűzvédelmi előírások látványosan nem teljesülnek. Önmagában is külön aggodalomra ad okot a telephelyen nagy mennyiségben tárolt klórgáz, amelyet az első világháborúban harci gázként használtak.

Simon Gergely a Greenpeace közép- és kelet-európai regionális vegyianyag-szakértője.