Az egészségünket leginkább károsító környezeti ártalom továbbra is a légszennyezés – írja az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) friss, november 30-i közleménye. A levegő szennyezettsége lerövidíti az emberek várható élettartamát; szívbetegségeket, légúti problémákat és rákot okoz. Egyedül a részecskeszennyezés (PM) miatt is Európában évente több mint 430 ezer, hazánkban közel 13 ezer ember hal meg idő előtt az EEA kutatása szerint.
Az Európai Parlamentben ennek ellenére döntően a többségben lévő Európai Néppárt-képviselők szavazatán múlt (lásd lábjegyzet), hogy nem fogadták el a javaslatot az emberek tízezreinek életét megóvó, szigorúbb jogszabályra a légszennyezés megelőzéséről. A magyar EP-képviselők közül a Fidesz–KDNP képviselői konzekvensen elvetették a szigorúbb szabályozást, szemben a többi magyar képviselővel. Pedig korábban a Levegő Munkacsoport, az MTVSZ és a Greenpeace levélben fordult az összes képviselőhöz.
A Levegő Munkacsoport, az MTVSZ és a Greenpeace képeslapja.
Az EEA 2015-ös jelentése szerint három légszennyező: a kis részecskék (PM), az ózon (O3) és a nitrogén-dioxid (NO2) felelős a károk döntő részéért. A legjelentősebb egészségkárosodás egyértelműen a PM2.5-hez kapcsolódik. A 2,5 mikrométernél kisebb részecskék miatt 432 ezer ember halt meg idő előtt Európában 2012-ben. Ez a szám annyi, mint Málta teljes népessége. A nitrogén-dioxid 75 ezer, míg az ózonszennyezés 17 ezer ember idő előtti halálozásáért felelős. A légszennyezés miatti éves egészségügyi károkat 300-900 milliárd euróra becslik.
Sajnos hazánk sincs jó helyzetben a légszennyezést illetően. Az EEA becslése szerint Magyarországon a PM2.5-szennyezés miatt 12 800, nitrogén-dioxid miatt 610, míg ózon miatt 720 ember hal meg évente. Ezek együttesen összevethetőek több hazai város, így Törökbálint, Sárospatak vagy Balatonfüred teljes lakosságának méretével. A részecskeszennyezés fő forrásai hazánkban a háztartások és intézmények fűtését biztosító tüzelőberendezések. Ezen belül is kiemelkedik a vegyes tüzelés (fa-, szén-, lignitfűtés), amelyet sajnos az elmúlt években még ösztönöztek is – de például városi környezetben szintén jelentős részecskekibocsátók a dízeljárművek (amelyek a budapesti PM2.5-kibocsátás több mint 30%-át adják), illetve az ipar.
A képeslap előlapja. Fogy a levegő a döntéshozók körül is.
A főváros sok pontján is komoly probléma a folyamatos légszennyezés. A budapesti Széna téri mérőállomáson például idén gyakorlatilag minden harmadik napon az egészségügyi határérték felett volt a PM10-szennyezettség.
A jogszabályok szerint nem engedhető meg, hogy az év több mint 35 napján határérték felett legyen a részecskeszennyezés. Ehhez képest idén november végéig már körülbelül 100 ilyen napot számolhattunk.
A probléma már 8 évvel ezelőtt is nagyon súlyos volt: a Greenpeace a Stop szmog akció keretében hazai civil szervezetekkel közösen követelte a főváros levegőszennyezettségét csökkentő intézkedések megvalósítását.
Az Európai Parlament (EP) idén október végén szavazott először a nemzeti kibocsátási határértékek (az NEC-irányelv) felülvizsgálatáról. A szavazás eredménye így is egyértelmű előrelépés a jelen helyzetből, ám az EP Környezetvédelmi Bizottsága eredetileg ennél sokkal ambiciózusabb célokat terjesztett az EP elé, amelyekkel évente további több mint 40 ezer életet lehetne megmenteni. Az EP plenáris ülése azonban sajnos elutasította ezt a javaslatot.
A szavazási folyamat több lépcsőből áll, ez a mostani volt az első fordulója a döntéshozatalnak. Ám az eléggé valószínűtlen, hogy a célkitűzések visszaerősödjenek innen. Az Európai Környezetvédelmi Iroda készített egy kalkulátort, ahol országonként láthatjuk, hogy hányan halnak majd meg évente idő előtt attól függően, hogy mennyire szigorú szabályozást fognak véglegesen elfogadni az uniós döntéshozók. A hazai EP-képviselők közül a Fidesz-KDNP képviselőin az elkeserítő hazai állapotok ellenére sem támogatták az ambiciózus kibocsátáscsökkentési célokat. Rajtuk kívül minden más hazai párt képviselői a szigorúbb szabályozásra voksoltak.
Ahogy jön a tél, várhatóak az újabb szmogos időszakok. Közben hazánk ellen uniós kötelezettségszegési eljárás is zajlik, a folyamatosan az egészségügyi határértékek feletti részecske- és nitrogén-dioxid-szennyezettség miatt. A szennyezés csökkentésére persze a döntéshozók mindenféle ígéreteket tettek már: a behajtási díjtól kezdve a városi zöld zónák kialakításáig, de érdemi intézkedéseknek nyoma sincs. Sőt a vegyes tüzelés támogatása csak tovább rontott a helyzeten. Érdemi szmogriadó-rendelet sincs a legtöbb városban, így sajnos tehetetlenül várhatjuk az újabb és újabb szmoghelyzeteket. Vagy nem mozdulunk ki a zárt lakásból, esetleg a pekingiekhez hasonlóan maszkot veszünk magunknak és a családtagjainknak.
Simon Gergely a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.
Lábjegyzet:
A teljes, név szerinti szavazási lista itt. A néppárti (PPE) képviselők alapvetően a szigorú szabályozás ellen voksoltak. Szintén döntően nem támogatták az ambiciózus szabályozást az ECR (Európai Konzervatívok és Reformerek), a szélsőjobboldali Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) képviselői, valamint a liberális frakció (ALDI) egy része, a szocialisták (S&D) kis része. A Fidesz-KDNP-n kívüli összes többi magyar képviselő döntően a szigorítások mellett szavazott.
