Aszódi Attila paksi bővítésért felelős kormánybiztos néhány napja interjút adott az Origo hírportálnak. Az interjúban számos olyan dolog hangzik el, amely nem úgy, vagy nem pontosan úgy van, ahogy a kormánybiztos állítja.
A Greenpeace közép-kelet-európai atomenergia- és energiapolitikai szakértője ezért most 12 pontban cáfolja Aszódi állításait. Jan Haverkamp a kezdetektől követi a Paks II bővítés tervét, részletesen kielemezte a beruházás környezeti hatástanulmányát, és az arról rendezett paksi és bécsi közmeghallgatásokon is részt vett.
„Tisztelt Aszódi Attila!
Találkoztunk már néhányszor, de beszélgetéseink rendszerint azzal végződnek, hogy megharagszik rám. Talán azért, mert szeretem leleplezni a hiedelemeket „gyermekével”, a Paks II projekttel kapcsolatban. Az Origonak adott legutóbbi interjújában szintén elhangzott néhány ilyen mítosz. Véleményem szerint azonban a magyaroknak joguk van a valós és propaganda-mentes tényekhez. Ezért összeszedtem néhány pontosítást:
1. Nem igaz, hogy az Európai Bizottság előző elnöke zöld utat adott volna önnek erre a projektre. Barroso úr egyszerűen csak annyit mondott, hogy az atomenergia választása (ill. nem választása) nemzeti kérdés, és hogy az Európai Uniónak nem lehet hivatalosan egységes véleménye a nukleáris energáról. Az állítólagos „jóváhagyást” ön sokkal többnek állítja be, mint amit az valójában jelent.
2. Természetes, hogy a Paks II projekt megfelel a 1957-es Euratom Megállapodás célkitűzéseinek: vagyis az atomenergia népszerűsítésének. Az a megállapodás ugyanis ezért jött létre. Ez azonban még nem bizonyítja, hogy Paks II-nek értelme volna. Sokkal inkább jelenti azt, hogy az 1957-ben született megállapodás fölött talán már eljárt az idő.
3. Az Európai Bizottság folyamatban lévő vizsgálatairól: a Bizottság igen körültekintően választja ki, mely ügyeket vizsgáljon. A Paks II kapcsán indított vizsgálatok nagyon komoly témákat érintenek. Ha úgy gondolja, hogy ez egyszerűen csak további „tárgyalások” kérdése, akkor téved: itt van például a Egyesült Királyság atomenergia-programjának ügye, melyet a piac torzításának kérdése miatt már az Európai Unió Bírósága tárgyal. Paks II-nek az Európai Unió liberalizált árampiacán kell működnie, melyet azért hoztak létre, hogy a fogyasztók a számukra elérhető legjobb áron vásárolhassanak áramot. A Paks II megállapodás komolyan fenyegeti ezt. A Bizottság ezért vizsgálja az ügyet, amelyet egyéb piaci szereplők és EU tagállamok is nagy figyelemmel követnek.
Paks II piros lapot kapott, és a magyarok győztek: a Greenpeace 2015. november 19-én "barátságos focimeccsel" hívta fel a figyelmet a Parlament előtt arra, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen Paks II miatt
4. Még nem tudjuk, hogy az Európai Bizottság pozítív értékelést ad-e a projekttel kapcsolatban az Euratom 41-43 pontjai szerint lefolytatott eljárásban. Nem tudjuk, mert ön és/vagy a Roszatom munkatársai megakadályozták a Bizottság által meghatározott feltételek nyilvánosságra hozatalát. Amennyit a Bizottság által eddig elérhetővé tett dokumentációból láthattunk, az alapján nyilvánvaló, hogy a Bizottság nem pozitív, hanem feltételes véleményt alkotott. Nagyon kíváncsiak vagyunk ezekre a feltételekre, mint ahogy arra is, vajon valaha megfelel-e a projektjük majd ezeknek. Miért tartják titokban ezeket a feltételeket? Van bennük bármi olyan, amitől félniük kellene?
5. És ha már itt tartunk: említi a Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásait arról, milyen információkat lehet nyilvánosságra hozni. Alapvetően arról van szó, hogy ön és a Roszatom munkatársai visszatartanak minden, a projekt nukleáris biztonságával vagy gazdasági hatásaival kapcsolatos információt. Ez arra enged következtetni, hogy vannak nyitott kérdések a biztonsággal kapcsolatban – és, legyünk őszinték, vannak, hiszen többek között ezekről is beszélgettünk néhány hónapja Pakson és Bécsben, a Paks II környezeti hatástanulmányáról rendezett közmeghallgatásokon. A titkolózás azt a benyomást kelti, hogy Paks II finanszírozásának módja is problémás. Mint ahogy az is: Paks II a fogyasztóknak vagy az adófizetőknek a végén sokkal többe kerül majd, mint a rendelkezésre álló tiszta, fenntartható alternatívák.
6. Azt állítja, hogy szükség van az atomenergiára ahhoz, hogy a globális klímavédelmi célokat tartani lehessen. Ez egyszerűen nem igaz.
Számos tanulmány és forgatókönyv épp az ellenkezőjét bizonyítja: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése energiahatékonysági módszerekkel és megújuló energiaforrásokkal sokkal gyorsabb, olcsóbb és kisebb kockázattal jár, mint amikor az atomenergia is része ennek a forgatókönyvnek.
Az OECD tanulmányt, melyet az interjúban említ, az OECD atomenergiát népszerűsítő ügynöksége, a Nukleáris Energia Ügynökség adta ki. Így mindjárt érthető, hogy ebben a nukleáris kapacitás megkettőzése a forgatókönyv egyik kiinduló pontja volt – nem pedig következtetése.
Eszerint a nukleáris energia használatával világszinten kevesebb mint 4 százalékkal csökkenne az üvegházhatású gázok kibocsátása a jelenlegi helyzethez képest. Ezt azonban meg tudjuk oldani atomenergia nélkül is. A forgatókönyv azt is kimutatta, hogy 900 új atomerőműre lenne szükségünk, amelyeket Paks II-nél sokkal gyorsabban és sokkal olcsóbban kellene felépíteni – ilyen reaktorok márpedig egyszerűen nem léteznek, hacsak nem fogadjuk el, hogy ezzel sokkal több potenciális nukleáris balesetnek tennénk ki magunkat.
7. Magyarország jelenleg egyike a „fekete lyukaknak” az európai áramenergia-hálózatban: ez azt jelenti, hogy nagyon magas az energiaimportja. De ez nem azért van, mert ne lenne elegendő (megújuló) energiaforrása. Hanem azért, mert a magyar kormányok eddig nemtörődömnek és nepotistának bizonyultak, ha a megújulókapacitás felépítéséről és hatékonyságnöveléséről volt szó.
8. Amikor összekapcsolja a villamosenergia árakat a (remélhetően) emelkedő szén-dioxid kibocsátási árral, azt feltételezi, hogy Európa a továbbiakban is a fosszilis energiahordozókra építené a villamosenergia-termelését. Gondolom, magától is észreveszi, ez milyen ellentmondásban van a klímavédelemmel kapcsolatos állításával. Magasabb szén-dioxid kibocsátási árak miatt nem lesz drágább a villamos energia. Az atomenergiánál olcsóbb megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság ki fogja szorítani a piacról a fosszilis energiahordozókat.
A Greenpeace szakértői a Paks II környezeti hatástanulmányáról rendezett paksi közmeghallgatáson (2015. május 8.) A jobb szélen Jan Haverkamp, a Greenpeace közép-kelet-európai atomenergia- és energiapolitikai szakértője
9. Nehéz elképzelni, hogyan tudná Paks II a magyar ipart „olcsó energiával” ellátni, amikor a projektre felvett kölcsönt a fogyasztóknak és az adófizetőknek kell majd visszafizetniük. Magyarország lehet, hogy teljesíteni tudja majd a hiteltörlesztő kötelezettségeit, de az is elképzelhető, hogy mégsem – ez az ország gazdasági állapotától függ majd. Ha évtizedeken át fix, de sokkal magasabb lesz a villamosenergia ára Magyarországon, mint a környező országokban megújuló forrásokból előállított energiaé, akkor a magyar gazdaság jókora nyomás alá kerülhet.
10. Az energiahatékonysági vagy megújuló projekteknél rövid lejárátú befektetési célú hitelek elérhetők. Mindenhol. Bankoknál, nemzetközi pénzügyi szervezeteknél, egyéb intézményi befektetőknél. Magyarország valóban végzett alapos felmérést ezzel kapcsolatban?
11. Az állítás, miszerint egy Paks II-nél történő balesetből származó szennyezés nem terjedhetne messzebb 800 méternél, teljesen elfogadhatatlan. A környezeti hatástanulmányban ön strukturálisan tagadja azt a lehetőséget, hogy a konténmentből váratlan körülmények miatt szennyezés kerüljön ki, beleértve az előre nem látható technikai hibákat, időjárási eseményeket, ellenséges támadásokat (szabotázs, terrorista cselekmények vagy háborús eseményeket), vagy ezek bármilyen kombinációját. Annak ismételgetése, hogy ez nem történhet meg, nem felel meg annak az első és legfontosabb tanulságnak, amit a nukleáris energia legfőbb nemzetközi népszerűsítője, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vont le a Fukusimában történtekből: “elképzelni az elképzelhetetlent”. Még az összes rendelkezésre álló technológia ellenére is ez mind valóban megtörténhet. Magyarország gyakorlatilag felkészületlen erre.
12. Rémhírkeltés, hogy nem lesz megoldott Magyarország villamosenergia-ellátása, ha nem épül fel Paks II. Ha nem épül meg az új atomerőmű, akkor az igényekhez igazodva fejlődhetnek és valósulhatnak meg alternatívák – minden valószínűség szerint a az energiahatékonyság és a megújuló források birodalmában. Sokkal több, gyorsabb és kevésbé kockázatos megoldást felmutatva, mint amire az ön “gyermeke”, Paks II valaha is képes lenne.
Üdvözlettel,
Jan Haverkamp
a Greenpeace közép-kelet-európai atomenergia- és energiapolitikai szakértője
