Tavaly több mint 2000 jelzés érkezett veszélyes termékek miatt az uniós fogyasztóvédelmi gyorsriasztó rendszerbe. Az Európai Bizottság nemrégiben közzétette a 2015-ös adatok összesítését: a riasztások 11%-át, összesen 238-at Magyarországról kezdeményezték.
Lásd az Európai Bizottság interaktív infografikáját!
Elsősorban játékok (27%), textil- és ruhaneműk, valamint divatáruk (17%) miatt érkeztek jelzések. Egészségügyi kockázatot jelentő vegyi anyagokat találtak a termékek 25%-ánál, és sérülésveszély miatt történt a riasztás az esetek 22%-ában. A vegyi anyagok tekintetében a leggyakrabban a divatékszerekben találtak káros nehézfémeket, nikkelt és ólmot – a műanyagokban és textilekben pedig ftalátokat, amelyeket lágyítószernek használnak, főleg PVC-ből készült termékeknél. A ftalátok károsítják a szaporodási képességet és szennyezőek a környezetre is, mivel az eldobott tárgyakból, ruhadarabokból bemosódhatnak a talajvízbe.
A Greenpeace is gyakran talált ftalátokat a ruhák kémiai elemzése során. Sajnos a jelenlegi jogszabályok még mindig megengedik ezeknek a vegyszereknek a jelenlétét olyan termékekben is – például műanyag kábelekben, vagy akár ételtároló dobozokban –, amelyekkel várandós nők és kisgyerekek is érintkezhetnek.
Az EU fogyasztóvédelmi hatóságai nehezen tudják ellenőrzés alá vonni az online vásárlási csatornákat, hisz ezek a platformok villámgyorsan bővülnek. Az EU-ban 2006 és 2015 között 27%-kal nőtt az online vásárlók száma, ami azt jelenti, hogy a lakosság 65%-a vásárolt már az interneten keresztül.
Fogyasztóvédelmi szempontból ez azért jelent nagy kockázatot, mert a neten vásárolt termékek többnyire az Unión kívülről érkeznek, és a gyártótól közvetlenül a vásárló otthonába kerülnek. Így könnyen előfordulhat, hogy semmilyen biztonsági ellenőrzésen nem mennek át.
Az EU fogyasztóvédelmi riadólánca segíti a hatóságokat abban, hogy ha valahol veszélyes terméket találnak, akkor az összes többi tagországban is mihamarabb eltávolíthassák a piacról. A legtöbb termék, ami miatt tavaly riasztást adtak ki, online vásárlás révén, Kínából érkezett.
Az EU már korábban megállapodott a kínai hatóságokkal arról, hogy minden olyan riasztásról értesítik őket, ami Kínából származó terméket érint. Mostanáig az ottani fogyasztóvédelem 11 540 ügyet vizsgált ki, és 3748 esetben intézkedtek is – de gyakran ők sem tudnak a forrás, illetve a gyártó nyomára bukkanni.
Egyébként az egy adott országból érkező riasztások száma és a termékbiztonság között nincs közvetlen összefüggés: sok tényező befolyásolhatja azt, hogy hányszor bukkannak veszélyes termékre egy-egy országban. Ilyen például a piac mérete, az import volumene, a tapasztalt fogyasztóvédelmi ellenőrök létszáma, és még sok más. A legnagyobb piaccal, a legtöbb külföldi áruval és a legtöbb hatósági ellenőrrel rendelkező országok jellemzően több alkalommal küldenek jelzést a közös fogyasztóvédelmi riasztórendszerbe, mint a kisebb országok fogyasztóvédelmi hatóságai.
Véleményünk szerint az EU által kötni kívánt szabadkereskedelmi egyezmények (a Kanada és az EU közti CETA, illetve az USA és az EU közti TIIP) még tovább növelhetik a veszélyes termékek forgalmazásának a kockázatát.
Termékek, amelyek miatt a leggyakrabban riasztottak:
A vegyi anyagok miatti riasztások megoszlása termékkategóriákban:
A riasztást okozó termékek származása 2014-ben és 2015-ben:
(A belső kör a 2014-es adatokat, a külső 2015-öt ábrázolja)
