Sokan vitatják, hogy a világháló és a közösségi média valójában milyen hatással van a Földünk fejlődésére, az viszont biztos, hogy az internet korában a különböző civil szervezetek győztesként kerülhetnek ki. Ennek az az egyszerű oka, hogy bár nem rendelkeznek olyan óriási anyagi erőforrásokkal, mint a hagyományos piaci szereplők, ezzel szemben viszont kihasználhatják az internet ellenőrző szerepének tulajdonságát, és egy kis leleményességgel hatalmas tömegeket is megmozgósíthatnak egy jó ügy érdekében.
A Greenpeace mostani húzása a Nestlé-vel szemben mintapéldája annak, hogy a világ egyik legnagyobb vállalata sem tud szembeszállni a tömegek erejével. A Nestlé ügyről volt már szó itt a blogon, és nem csak a világsajtót járta be, hanem legfőképp a kevésbé hivatalos csatornák voltak a szócsövei. A botrányt egyébként az okozta, hogy a Nestlé termékeiben megtalálható pálmaolaj használata veszélyeztette az indonéz őserdőket és a benne élő orángutánokat, pedig lettek volna kevesebb kárt okozó pálmaolaj források is, amiket a vállalat felhasználhatott volna.
A Greenpeace akciója körülbelül két hónapja indult, amikor nem csak az utcára vonultak ki a Nestlé magatartását ellenzők, hanem többek között felkerült egy videó a YouTube-ra, ami futótűzként terjedt a világhálón egészen addig, amíg a Nestlé márkajogokra hivatkozva le nem vetette az oldalról. Ekkorra azonban már átterjedt a reklám más oldalakra is, így gyakorlatilag szabadon hozzáférhetővé maradt bárkinek aki meg akarta nézni, a Nestlé pedig hiába próbálta leszedetni a neki nem tetsző videókat, a közösség összefogásával újabb és újabb feltöltésekkel kellett megküzdenie.
A bojkottra felszólító videó mellett egyebek között egy honlap is napvilágot látott, és szokás szerint a Twitter is beszállt a harcba.
Miután a Nestlé hivatalos Facebook-oldalán is elkezdtek tömegesen ömleni a negatív kritikák a vállalattal szemben, a Nestlé úgy döntött, hogy elhallgattatja a fogyasztókat, méghozzá oly módon, hogy az üzenőfalról nemes egyszerűséggel kicenzúrázza a neki nem tetsző véleményeket. Azzal viszont nem számoltak, hogy kevés olyan eljárás van, amivel annyira fel lehet dühíteni az embereket a 21. században, mint a cenzúra; és főleg egy olyan szabad közegben, mint amilyen a világ boldogabb felén ma a világháló. Az a szerencsés helyzet állt elő - hála az új technológiáknak - hogy a vállalatok egyre kevésbé tehetik meg azt, hogy nem vállalnak felelősséget, vagy semmibe veszik az emberek hangját csak azért, mert megtehetik. Így a Nestlé az utóbbi hetekben nem csak a civil közegben, de a hagyományos médiában is megfordult, és nem pozitív szereplőként.
Nyilvánvalóan jelentős anyagi kárt okozott a Nestlé-nek a termékek bojkottja, és az, hogy többek között ezzel a botránnyal is sokat vesztett a márkahűségéből. Ennek következtében május 17-én végre bejelentette, hogy nem fog több olyan alapanyagot felhasználni, ami az esőerdők pusztítását vonja maga után.
És hogy mindebből mi a tanulság? Nos az, hogy az internetnek köszönhetően nem kell tovább tűrnünk, hogy a vállalatok uralkodnak felettünk, sőt, bátran fel kell szólalni, ha jogtalanság ér minket, vagy azokat, akiknek a hangja a miénknél kevesebbet ér. Minél aktívabb szerepet vállalunk akár az utcán, akár az interneten, annál inkább fogjuk érezni azt, hogy tettünk valamit, amitől talán egy kicsit jobb lesz a világ. Az, hogy a Nestlé végre felhagy az esőerdők pusztításával nem a vállalat kommunikációjában rejlő hibáknak köszönhető, és nem csak a Greenpeace sikeres kampányának, hanem legfőképpen annak, hogy nagyon sokan, nagyon kitartóan kiálltak az igazuk mellett.
