Üdv mindenkinek, itt a Tokió Kettős (Toru és Junuchi végre együtt)!
Ezúttal szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik az elmúlt két évben segítségünkre voltak: az önkénteseknek és támogatóknak.
Ez az első e-mail, amit letartóztatásunk óta közösen hoztunk össze, mivel az utóbbi időben a körülmények ezt nem tették lehetővé. Nagyon örülünk, hogy közösen küldhetjük el ezt az e-mailt nektek. Ez egy igazán pozitív dolog, figyelembe véve, milyen korlátok közt éltünk 2 hónapja a börtönben.

Nemsoká megszületik a döntés, és fogalmunk sincs, mi lesz az eredmény. Csak annyit tudunk, a japán demokrácia jelenlegi állapotát hűen fogja tükrözni.
Csoda vagy akár rémálom is lehet. Akármi is, el fogjuk fogadni, és később a helyi civil jogok érvésenyítését fogjuk elősegíteni.
Az elmúlt héten számos cikk jutott el hozzánk a helyi médiából, amelyek tisztán tükrözik a
vitákat a bálnavadászatot illetően: szólásszabadság és civil szervezetek jogai Japánban.
Örülünk ezeknek a vitáknak, és hogy így zajlanak.
A viharnak végre vége. Sok időbe telt, de úgy érezzük, mégiscsak megérte, mert megtettük, amit tennünk kellett.
Hiszünk benne, hogy ez a döntés egy fordulópont lehet a japán társadalomban. Az Aomori
körzeti bíróságnak most már muszáj döntést hoznia a belföldi és a nemzetközi közönség előtt; vajon Japán készen áll, hogy valódi demokratikus társadalom legyen, ahol a polgároknak joguk van beleszólni a közügyekbe?
Végül újra el szeretnénk mondani, hogy ez az egész nem jöhetett volna létre a ti áldozatkész támogatásotok nélkül. Tulajdonképpen miattatok vált lehetségessé ez az egész. Mi elkoboztuk azt a doboz bálnahúst, és a kampány többi része nektek köszönhető. Bámulatos, milyenn kitartóan harcoltatok velünk együtt ebben a csatában.
Bátorságot és ösztönzést kaptunk az üzeneteitektől, a fényképektől, melyek a demonstrációitok alatt készültek, a teleírt transzparensektől és a rengeteg ajándéktól (tudjátok, hogy szeretjük a meglepetéseket :) Minden egyes ilyen dolog segített minket ezen a kemény úton.
Jövő hétfőn, 6-án megyünk a bíróságra, és nagyon reméljük: ez lesz az utolsó alkalom, hogy bírósági tárgyaláson kell részt vennünk.
Amikor majd ott állunk a teremben, tudni fogjuk, hogy: ott vagytok mellettünk, és nincs mitől félnünk.
Még egyszer nagyon szépen köszönjük, és reméljük, mindannyiótokkal személyesen
találkozunk!!!
Kérlek, küldjétek tovább ezt az e-mailt az összes önkéntesnek és mindenkinek, aki
segítségünkre volt!
Toru és Junichi