Greenpeace Magyarország

 

A Shell dollármilliárdokat költ arra, hogy elhitesse a világgal: az északi-sarkköri olajfúrás nem is olyan vállalhatatlan. A vállalat nem kíméli az anyagiakat, ha meg akarja győzni a közvéleményt, vagy befolyást kíván szerezni egy-egy politikusnál. Eközben megpróbálja eltussolni, hogy pont a globális felmelegedésből húz hasznot, hogy még több olajat szivattyúzzon ki a tengerfenék alól, még magasabb fordulatszámra kapcsolva a globális felmelegedést. Nem nehéz megérteni, ha ezzel nem kürtöli tele a világot. 

 

 

Ezért döntöttünk úgy, hogy kreatívnak állunk. Az elmúlt pár hónapban a Yes Lab reklámügynökkséggel karöltve dolgoztunk azért, hogy egy minden ízében pozitív, lelkesült kampánnyal támogassuk meg a sarkköri olajkitermelés ügyét. A Shell saját reklámszövegét vettük kölcsön (Lets’ go! – Nyomás!), hogy a dolgot a maga valójában mutathassuk be. Ha egyszer magasról teszünk a tudósokra, és néhány milliárd dollár profit kedvéért átgázolunk a természeten, miért ne lehetnénk rá büszkék? Homokba fúrjuk a fejünket, csak hogy ne kelljen tudomást vennünk a legnagyobb veszélyről, amely az emberiségre valaha leselkedett? Let's go, Nyomás!

 

 

A Yes Lab segítségével kódoltunk egy spéci Arctic Ready weboldalt a Shell számára, felpakolva új reklámokkal, és megspékelve egy alkalmazással, amivel Te is saját hirdetést készíthetsz. Egy-két mozdulat, és kész is a saját szlogennel ellátott reklámfotó – máris igazi gyöngyszemek kerültek fel. Még egy cuki gyerekjátékot is virítottunk – az Angry Bergs bizonyára a legkisebbeknek is feledhetetlen perceket szerez majd. Csak úgy özönlenek a bankjegyek, miközben védjük a fúrótornyod az idegesítő természeti csapásoktól. Talált, süllyedt. 

 

A kampány fénypontja azonban egy felejthetetlen fogadás lett. A Shell ideiglenesen Seattle-ben állomásozó fúrótornyait így kívántuk méltóképpen elküldeni oda, ahová valók. Kibéreltük a seattle-i Space Needle felhőkarcoló egyik panorámatermét, meghívtunk egy rakás energiaszakértőt, és szerződtettünk néhány helyi színészt. A sarkköri fúrás nemes emelkedettségét egy kólafürdőbe merülő impozáns jégszobor fejezte ki a Kulluk fúrótorony kicsinyített mása mellett.

 

 

De valami szörnyen, nevetségesen rosszul sült el. Amint díszvendégünk megnyitotta a csapot, a fekete arany megállíthatatlanul, elemi erővel tört a magasba. A torony távoli helyzete miatt sajnálatos módon senkinek nem voltak eszközei a szerencsétlenség elhárítására. Az idős hölgy, aki elvileg a fúrótorony tervezőjének özvegye lett volna, valójában nem más, mint Dorly Rainey, a 84 éves Occupy aktivista, akit tavaly a rendőrők brutális módon paprika spray-vel fújtak le. A Shell képviselői megpróbálták eltussolni a kialakuló PR katasztrófát, de sajnos, a felvétel valahogy mégis napvilágra került… Az így született videót már mintegy félmillióan nézték meg, készült belőle egy dubstep remix, sőt egy vadonatúj márkanév is született: a #ShellFail. 

 

Tegnap hosszú órákon keresztül ez volt az internet legnagyobb durranása: sokan keresték a magyarázatot, és közben megosztották a videót. Az ehhez hasonló új taktikák segíthetnek eljuttatni a sarkköri fúrás üzenetét a világ minden szegletébe, és feltárni a tevékenység abszurd, a józan észnek ellentmondó természetét. Az emberiség legbriliánsabb tudósai rádöbbentek, hogy az a mód, ahogy az energiát termeljük és felhasználjuk, iszonyatosan el van szabva. A Shell és a hozzá hasonló vállalatok ennek ellenére úgy tesznek, mintha a globális felmelegedés még csak nem is létezne. Sőt, egyenesen hasznot húznak belőle, és minden követ megmozgatnak azért, hogy még több olajat termelhessenek ki. Száz szónak is egy a vége: ez az egészben a legnagyobb átverés. 

 

Itt az ideje, hogy egy globális mozgalom végre megvédje sarkköri területeket a vállalatok kapzsiságától, és a józan ész nevében fellépjen azokkal szemben, akik valahol elvesztették a fonalat. A SavetheArctic nevű nemzetközi koalícióval együtt a Greenpeace  azért küzd, hogy a sarkkör érintetlen világa ne lehessen szabad préda se most, se később. És ez az akció csak ízelítő volt.