A Greenpeace és 18 másik japán civil szervezet felszólította a japán kormányt, hogy vessen véget a veszteséges bálnavadászati tevékenységének. Előző évben mintegy 1,8 millárd japán yent (kb. 16 millió eurót) különített el a bálnavadászatra a 2011-es cunami és földrengés helyreállítására létrehozott kármentő alapból.
„A bálnahús iránti kereslet rekord alacsony szintet ért el, és nagy mennyiségű fagyasztott bálnahús áll a raktárakban, melyeket nem tudnak értékesíteni. A bálnavadászok nem tudnak annyi mennyiséget fogni, mely kihúzná őket az adósságból, mivel a piaci igények elég alacsonyak, és az elmúlt években a tervezett fogások mennyiségét is csökkentették, hogy az elraktározott mennyiség ne nőjön tovább.” – meséli Junichi Sato, a japán Greenpeace ügyvezető igazgatója. Emellett a Greenpeace arra is rávilágít, hogy a Japán Halászati Ügynökség a bálnavadász flotta veszteségének 90%-át ki akarja fizetni az elkövetkező három évben a Nyereséges Halászati Támogatási Projekt keretein belül. A projekt célja elvileg a küszködő halászati közösségek támogatása, azonban a forrásból Japán déli-sarki bálnavadászatát kívánják fenntartani.
Egy felmérés szerint a bálnahús megítélése erősen függ a fogyasztók életkorától. Az idősek nosztalgiaként tekintenek rá, de a fiatalok körében már nem népszerű. Az egy főre jutó fogyasztása elég alacsony: alig 25 gramm/év. Ez egy átlagos táblacsoki egynegyede.
„ A bálnahús értékesítése nem fedezi a legénység fizetését, és akkor még nem beszélve az üzemanyag és egyéb más költségekről. A bálnavadászati ipar alapjában véve teljesen halott, egyedül az adófizetők pénze tartja valamennyire életben.” – meséli Sato. A japán Bálnakutatási Intézet (ICR) szintén kölcsönt kapott az államtól, hogy a bálnavadász flotta feldolgozóhajója, a Nisshin Maru még további 10 évig tevékenykedhessen, annak ellenére, hogy az ipar megítélése egyre jobban hanyatlik külföldön, és az országon belül egyaránt.
„A hónap elején a dél-koreai kormány legvégül elállt a japánhoz hasonló bálnakutatási tervétől, újra bizonyítva ezzel, hogy a kereskedelmi bálnavadászat véget ért. Az iparnak juttatott hiteleket soha nem fizetik vissza. Ez egy fekete lyuk, mely elnyeli az adófizetők pénzét. A japán kormánynak végre le kellene vennie a szemellenzőt, és helyre kéne hoznia a nemzetközi hírnevét azzal, hogy befejezi a bálnavadászatot egyszer s mindenkorra.” – tette hozzá Sato.
A japán Greenpeace és 18 másik civil szervezet egy öt pontból álló követelést nyújtott át a japán kormánynak:
- Szüntessék meg a déli-sarki „kutatási célú” bálnavadászati programot.
- Ne támogassák tovább a „kutatási célú” bálnavadászatot a Nyereséges Halászati Program keretéből.
- Állítsák le azokat a programokat, melyek a bálnahús értékesítésének növelését célozza, különösképp az iskolai étkeztetésre vonatkozóan.
- Hozzák nyilvánosságra a Nisshin Maru javítására és fejlesztésére vonatkozó részleteket.
- Tegyék elérhetővé a Japán Bálnakutatási Intézet (ICR) és a Kyodo Senpaku, a bálnahús értékesítéséért felelős vállalat közötti szerződések pénzügyi adatait.
