Közelednek az Ünnepek. Az utóbbi időben ezt a kijelentést egyre többen kapcsolják a hihetetlen mértékű fogyasztáshoz és pazarláshoz. Szerencsére számos módja van annak, hogy az Ünnepek alatt is környezettudatosak legyünk. Lássuk, hogyan valósítható meg a Zöld Karácsony.
Visszatérve a rondelap-szigeteki sugárszennyezésre, itt egy pofonegyszerű, ám annál ütősebb videó az 1998-ig végrehajtott atomrobbantásokról. Nyugodtan bele lehet tekerni, bár az 50-es éveket hiba lenne kihagyni.
Tegnap Brüsszelben tartottunk egy demonstrációt a túlhalászat ellen, a fenntartható halászat mellett.
Magyarországról két fiatal klímamenekült jegesmedve is csatlakozott:
1985-ben került sor a Greenpeace egyik legnagyobb és talán legrendkívülibb akciójára: a Marshall szigetcsoport Rongelap szigetének lakói kérték meg a Greenpeace-t, hogy segítse őket elköltözni a sugárfertőzött szigetről. 1948 és 1954 közt 66 atomrobbantást hajtottak végre az amerikaiak a közelben, ezek hamujából bőven hullott az ő földjükre is.
1945 óta a világ retteg az atomháborútól. De a csendes óceáni lakóknak 1948 és 1956 között az atomháború valóság volt. 1954 március 1-jén az Amerikai Egyesült Államok egy hidrogén bombát robbantott fel, „Bravo” kódnév alatt. A 15 megatonnás „Bravo” ezerszer erőteljesebb volt, mint a „Little Boy” kódnevű bomba, amit Hiroshimára dobtak le. A robbantás után az egész világon mérhetően megnőtt a háttér radioaktivitás.
Bikini és Enewetak lakosságát evakuálták a szigetekről, nehogy nyilvánosságra kerüljenek az atomkísérletek súlyos következményei. De a 150km-re lévő Rongelap szigeteken élők nem voltak ennyire „szerencsések”.
A világ tele van csodákkal és ez azon nyomban be is bizonyosodik, amint hagyjuk, hogy bebizonyosodjon. Én hagytam.
Valamelyik nap Debrecenbe mentem, de kivételesen nem pulykakakast venni, csupán az ottani toborzó csapatnál volt vendégszereplésem. Este 8 óra körül érkeztem meg a vonatállomásra. A címre nem emlékeztem pontosan, csak az utca neve rémlett. Egy darabig tétován toporogtam, egy ottani térkép alapján próbáltam az utam megtalálni. Ez nem bizonyult túl hatékonynak, ezért kedvenc módszeremhez folyamodtam, embereket szólítottam meg.
A „peak oil”, azaz az olajhozam-tetőzés, ma már egy közismert fogalom, melyből megtudhatjuk, hogy rohamosan fogy az az idő, ameddig még lesz gazdaságosan kitermelhető fosszilis energiánk. Úgy látszik, ideje megismerkednünk, a „peak soil” kifejezéssel is, mivel a talaj és a termőföld is rohamos fogy és pusztul.
Csehországban még van környezetvédelmi minisztérium (ott még nem oldották meg az ökológai válságot egy kormányhatározattal), így van környezetvédelmi miniszter is.
Nem is akármilyen!
A bácsi először ipari miniszter akart lenni. Ilyeneket mondott akkor: "Én akarok lenni az ipar lélegzete!" Az ipari miniszter valaki más lett, de sebaj. Ő lett a környezetvédelmi miniszter.
No comment. :-)
A klímaváltozás szorgos hétköznapjai a Greenpeace-nél
A Greenpeace Amerikában pert indított a Dow Chemicals és a Sasol North America vállalatok, valamint a Dezenhall Resourches és Ketchum PR cégek ellen, mert azok magánnyomozókat béreltek fel Greenpeace dokumentumok ellopására, telefonlehallgatásokra és a számítógépeink elleni hacker támadások végrehajtására.
Zöldmetál sorozatunk új büszkesége:
S mivel az énekes kiejtése valóban nem a tankönyvek kazettáit idézi, itt a szöveg is:
Stoll Barbara, klíma és energia kampányfelelősünk helyszíni jelentése:
Hát itt vagyunk újra, kisebb létszámmal ugyan, és jóval kisebb elvárásokkal, de itt vagyunk… Kb. 27.000 másik emberrel együtt. Hogy is kezdtem tavaly, Koppenhágából? Az első napokban még óriási volt a spiritusz, minden pezsgett… Itt a pezsgés maximum a napsütéstől és a 30 foktól, meg az elképesztő páratartalomtól lehet :-) No, de komolyra fordítva a szót, a helyszín paradicsomi, a mexikóiak kedvesek, a tárgyalásoktól viszont csak apróbb részletekben várunk előrelépést (erdők, klímafinanszírozás, stb.)
Vicces, a Greenpeace-es szállástól ma reggel 2 óra volt az út a konferencia helyszínére, ami már nevében is varázslatos: Moon Palace… Oh igen, a Hold Palotában várjuk idén a csodát, vagy mit. Hogy végre ne csak egymásra mutogatás legyen USA és Kína között, illetve a többi fejlett barátunk, mint pl. USA vagy Kanada, végre lépjenek a tettek mezejére, ha már 2009-ben nem sikerült.
De hogy mi is zajlik Cancun gyönyörű városában, Mexikóban mától december 11-ig?
Egy kép, a román Greenpeace-től.
Mit lett volna, ha? És tényleg: csak a terroristák döntésén múlt, semmi máson.
A GM-növények után megérkeztek a GM-állatok. Az USA-ban az Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet jóváhagyhatja az első, emberi fogyasztásra szánt génmódosított állatot.
A 12 legnagyobb zöld szervezet (beleértve Greenpeace-t és a Friends of the Earth-öt) levélben kérte, hogy a Felügyelet (FDA - Food and Drug Adminsitration) alapos vizsgálatot folytasson, még mielőtt döntene az első, élelmiszernek szánt génmódosított állat engedélyezéséről.
A mexikói Greenpeace sikeresen kiharcolta a "jogot" arra, hogy egy hihetetlen képsorozatot tegyen közzé a honlapján, melyet a legjobb mexikói fotóriporterek képeiből válogattak össze. A fotósorozat hatásosan hívja fel a figyelmet az utóbbi időkben lezajló, Mexikóban történt környezeti katasztrófák szörnyűségeire.
Nem szoktunk sima sajtóhíreket itt posztként újraközölni, de mivel kivételesen nagy genyó cégről van szó, mi is kivételt teszünk a kedvükért.
"A Fővárosi Bíróság az Auchan Magyarország Kft keresetét elutasítva ítéletében megállapította, hogy az IPM szeptemberi számában a „Hogyan került arzén az ásványvizekbe?” című cikkben valós tényeket közölt.
A bíróság megállapította, hogy a magazin nem állított valótlant azzal, hogy az Auchan Magyarország Kft. illetve beszállítója felrúgva a jogszabályi előírásokat nem az engedély szerinti kútból (K-388 sz. kút) nyeri a természetes ásványvizet, hanem valószínűleg egy arzénnal szennyezett, esetleg egy olyan felszíni kútból, amely közel fekszik egy arzénnal szennyezett kúthoz. Ezzel az Auchan komoly veszélynek tette ki vásárlóit.
Az Auchant képviselő ügyvédek és jogtanácsosok serege a tárgyaláson agresszivitásukkal olyan messzire mentek, hogy a tárgyalást vezető bírónőnek figyelmeztetnie kellett őket.
A rendőrség tovább folytatja a nyomozást az Auchan üzleteiben forgalomba hozott rossz minőségű, mérgező termék ügyében."
Forrás: Életforma.hu
Az egyik, Környezetvédelmi Főfelügyelőségen dolgozó aktivistánk szerint azért hagytak fel a felügyelőségen az újrapapír használatával, mert a postázón panaszkodtak, hogy "szarszaga van".
Aki nem tartott még a kezében újrapapírt, az szagoljon meg egyet nyugodtan egy másikkal a másik mancsában, fogja érzeni, hogy mennyire igaz.
Melissa Jure-nek, a chilei Greenpeace kommunikációs koordinátora írt nekünk egy levelet, s nem bírjuk ki, közzé tesszük:
Nem sok ember létezik a világon, aki elmondhatja magáról, hogy segített megmenteni az emberiséget a kihalástól. De a vancouveri lakosú János Máté egy kivétel a szabály alól, ezért őt érte a megtiszteltetés, hogy munkásságáért kitüntették Szeptember 23.-án Washingtonban.
Máté, a Greenpeace aktivistája kapta, a 2010-es U.S. Környezetvédelmi Szervezet Montreali Egyezmény díját az ózonréteg és a Föld légkörében végzett tevékenységéért. 1992-ben a Greenpeace felkért az ózonréteg-védelmi kampány vezetésére, mellyel azóta is foglalkozom. Az alatt a 18 év alatt, mióta ezen a kampányon dolgozom számos pozitív fejlemény történt a világban. Sikerült csökkentenünk többek közölt a CFC-k (ismertebb nevükön freonok) és a HFC-k (fluorokarbonok) kibocsátását.
Romantikus kis klipp vadlovakról, a felszabadításukról, visszavadításukról. A zöldmetál rovatunk kistesója, a zöldcountry.
Gdansk, Lengyelország, 2010, November 16. – 5 hónappal az építési munkálatok kezdete után, a Greepeace új Rainbow Warrior hajóját a gdanski Maritim kikötőből a brémai Fassmer kikötőbe szállították. A 340 tonna súlyú, 57,92 méteres hosszúságú és 11,30 méteres szélességű hajótest vontatóhajóval történő szállítása előreláthatólag 2 napot fog igénybe venni.
A nukleáris hulladékot az atomipar hat évtizede termeli, hat évtizede igéri, hogy rövidesen kitalálják a megoldást.
A nagy aktivitású hulladékot 3-400 ezer évig kell a bioszférától szeparáltan tárolni, hogy se földrengés, se árvíz, se bombázás, se rafinált rossz szándék kiszabadítani, hozzáférni tudjon ebben az általunk könnyen átlátható és kockázataiban felbecsülhető időszakban. Tesztmegoldások vannak, Skóciában, Amerikában azokat is felfüggesztették, mert annyira drágák voltak. Az egyik legjobban kinéző teszt Németországban volt, ahol egy hétszáz méter mély sóbányában tárolták volna őket.
Nemrég kiderült, hogy az se vált be. A víz betört a tárnákba, a hulladék elkezdett szivárogni, amit a víz kimosott, és most visz, isten tudja hova. A 160 valahány ezer hordót ki kell onnan venni, és keresni neki új helyet. Ennek a költsége 3 milliárd euró körül lesz, amit természetesen az adófizetők állnak, mert a nukleáris iparnak esze ágában sincs.
Hova vigyék?
Be tudná valaki fogadni őket a következő 400 ezer évre?
A Facebook nemrég elindít
ott egy hivatalos „zöld” oldalt, bemutatva ezzel, hogy mit tesznek annak érdekében, hogy környezettudatosak legyenek – az adatközpontjaik energiahatékonyságától az irodáikban található víztakarékos WC-jükig.
Ezek a kezdeményezések mind szépek és jók, de őszintén szólva többet vártunk volna egy ilyen internetes nagyágyútól. Azt akarjuk, hogy a Facebook mondjon le a szénenergia használatáról és a továbbiakban megújuló energiát vásároljon, azt népszerűsítse.
A Castor elnevezésű atomvonat Franciaországból Németországba szállított halálosan veszélyes nukleáris hulladékot. A Greenpeace szerint minden egyes tartály annyi sugárszennyeződést tartalmazott, mint amennyi az 1986-os csernobili katasztrófánál felszabadult. A vonatot indító vállalat véleménye szerint a konténerekben még egy karambol sem tudott volna kárt tenni.
Az atomhulladék szállítása ellen a franciaországi szakaszon és Németországban is több tízezren tiltakoztak. Az aktivisták minden lehetséges módon akadályozták a vonat útját, több napig macska-egér harcot vívtak csaknem húszezer rendőrrel. Nemcsak maga az atomszállítmány, hanem a rendőrség fellépése is kritikák kereszttüzébe került: a Bundestagban a baloldal és a Zöldek is kifogásolták a kemény fellépést. A Castor vonat elleni demonstráció kritika a Merkel-kormány atompolitikájával szemben is. Nemrég döntöttek arról, hogy mégis meghosszabbítják a németországi atomerőművek élettartamát. A reaktorokat eredetileg 2020-ig szerették volna fokozatosan bezárni, de Merkel kancellár szerint egyelőre nem lehet nélkülözni az olcsó energiát.
Alább olvashatjátok Kumi Naidoo, a Greenpeace ügyvezető igazgatójának köszönőlevelét:
Újra Földanyácskáért szólnak a torzítók és erősítők!
Ezt egy új támogatónktól kaptuk, betoborzása másnapján:
"Kálvin tér, kedd délután. Sötét esőfelhők gyülekeznek az égen, a háttérben halk, lassú, szomorú hegedűszó. Felperzselt erdők szaga szivárog ki az aluljárókból. Hirtelen csend, csattanás, és elfojtott káromkodás: egy szúnyogfaj utolsó példányát üti agyon egy téren álldogáló ember. Távolabb asztalok körül üldögélő és békésen kávézó emberek. A génmódosított kávét illegális ültetvényeken rabszolgaként tartott gyerekekkel termelték. A pincér körbe jár és busás borravalót remél. A kávé által kiválasztott vegyszerek az egyik vendég vastagbelében épp egy káros mutációt idéznek elő. Exponenciális robbanásként indul be a sejtburjánzás.
Az aluljáró lépcsőjén hirtelen egy csapzott ember tűnik fel. Kabátja és nadrágja lobog a lengedező szélben, szemei izzanak, gondolatai sötétek, a haja szürkül. Határozott léptekkel elindul a tér belseje felé, kürtszó hallatszik, pergő dob, és erősödő hegedűszó minden lépésénél...majd hirtelen csönd támad, amint egy ifjú leány hetykén és kecsesen elébe lép. A galambok felreppennek a térről, az emberek abbahagyják a tennivalójukat, és idegesen figyelnek. Egy kislány eldobja kéntartalmú, lassan lebomló műanyag babáját és sírva fakad. Anyukája halkan csitítgatja, felkapja, és egy kapualjba húzódik. Villám szalad át az égen, ózon szaga tölti meg a levegőt, és miközben fenyegető árny vetül a leányra, ő állát felszegve büszkén csak ennyit mond:
- Szia, van egy perced a környezetvédelemre?"
