Greenpeace Magyarország

Szentgyörgyi Zsuzsa igen termékeny publicista, nemrég a sokadik cikkében, ezúttal a Népszavában féltette az országot a környezetvédő szervezetektől. Részben a "szakértőkkel" szembe állítva a mitugrász dilettánsok seregét, részben pedig pénzügyi hátterükről sejtet gyanús dolgokat: "miből telik vajon a happeningekre, a távoli utazásokra?"

Vay Márton a Népszava tegnapi számában tett egy kísérletet a megnyugtatására.

Egy ismerősöm mesélte, aki részt vett a koppenhágai tárgyalásokon:

Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy nem lesz semmi érdemi hozadéka a találkozónak, akkor a teremben egy nő elsírta magát. Nem azért, mert méreg zöld volt, vagy mert széthajtotta magát.

Egy óceáni kis, és sajnos lapos szigetről jött, s ott kicsit más tétje és jelentősége van a CO2 kibocsátás tonnáinak, a tized celziuszoknak.

Az MTV Ma reggel című másorának vendége volt Vay Márton munkatársunk, aki Lux Ivánnal és Herczog Edit EP képviselővel beszélgetett arról, hogy mennyire jelent megoldást a klímaváltozásra az atomenergia.

Ééééééés AKCIÓ! - csak most, csak nektek, csak nálunk: egy EP képviselő 2010-ben, aki szerint egyedül az atomenergiának nincs CO2 kibocsátása, és aki szerint a szén tiszta energiaforrás.

Azért ez már harminc évvel ezelőtt is vérciki lett volna.

Két hete lakossági bejelentést kaptunk, hogy Lillafüred fölött, a Szinva patak habzik és döglött pisztrángok úsznak a tetején. Kimentünk, megnéztük mi történt. Nagyon úgy néz ki, hogy a helyi katasztrófavédelem szórt egy erősen mérgező anyagot, klórmészt a patakba. Ami nagyon bizarr, de biztos, hogy őket kell első sorban kicsontozni ezért?

Az ENSZ 1994-ben nyilvánította március 22-ét a Víz Világnapjává, azóta világszerte ezen a napon ünneplik egyik legféltettebb kincsünket, a vizet. Magyarország is csatlakozott a nemzetközi kezdeményezéshez, amelynek egyik fontos célja, hogy a jövő generációiban tudatosítsa a víz szerepének, védelmének jelentőségét.

A földi élet alapja a víz.

A vízhiány az emberi biztonság három alaptényezőjét fenyegeti: az élelmiszer-termelést, a környezet egészségét, valamint a társadalmi és politikai stabilitást. A világ legkülönbözőbb részeiből származó bizonyítékok arra utalnak, hogy ezek a veszélyek reálisak.  

A vízháztartás fenntartható kezelése óriási lehetőségeket nyújthat az élet minőségének javításában, és a társadalom biztonsága szempontjából.

Míg emberek milliói szomjaznak, a nyugati, pénzorientált társadalmak polgárait évszázados, vásárlásra ösztönző marketing stratégiákkal veszik rá a palackozott, sokszor jóval szennyezettebb víz fogyasztására, mindeközben pánikkeltő kampányokkal megalapozzák a csapvízzel szembeni félelmet.

A videó magáért beszél..

A Tudatos Vásárlók Egyesülete tesztjeiben összehasonlította  a hazai palackozott,és csapvizet, az analízisek eredményéről a greenfo cikkében olvashattok!

A képen Monyók, a most már elsősorban greenpeace-es, de azért több zöld szervezethez közel álló akciókutya látható, amint az iroda kertjében vigyáz a Földre. Nem játszik vele, hanem őrködik fölötte.

A technológiai fejlődést nem lehet, és nem is érdemes megállítani. De miért ne tehetnénk zöldebbé?

Erre kínál megoldást az EPEAT (Electronic Product Environmental Assessment Tool, elektronikai eszközök környezetvédelmi értékelő rendszere) Ez egy tervezési standard, ami 51 kritériumot fogalmaz meg, és bronz, ezüst, és aranyfokozatokat oszt ki az arra érdemesek között. A szabvány az IEEE 1680-as sorszámát viseli. (Egy, villamosmérnököket egyesítő nemzetközi szervezet után.)

Az értékelési szempontok kidolgozásánál sok százan dolgoztak össze, és nem csak környezetvédők. Akadémikusok, kormányzati szervek (EPA), valamint egyes multik és képviseltették magukat (Wal-mart és a best-buy is felajánlotta segítségét) Aki elszeretné nyerni a minősítést, amiről ma már biztosan állíthatjuk hogy presztízs-értéke van, legalább 23 kitételnek meg kell felenie. Ha ezen kívül még 50%ot sikerül teljesíteni ezüstöt ér, és aranyat pedig 75%-tól ítélnek oda.

Minek kell megfelelni? Nem tartalmazhatnak a készülékek mérgező anyagokat, például ólmot, kadmiumot vagy higanyt . Az élettartam növelése is elsődleges szempont, a garanciális javítások idejét is az elvártnál hosszabbra tervezik, ami a pénztárcánknak is jó hír. Valamint az alkatrészek könnyű cserélhetősége, hogy ne az egészet kelljen kidobni meghibásodás esetén. Kötelező feltétel a 65%ban újra felhasznált anyagok használata, arany minősítést 90% ér. Nemcsak a termék minőségét és a felhasznált anyagokat nézik, hanem hogy milyen körülmények között folyik a gyártás, és az eladás után milyen szolgáltatásokat nyújt még a gyártó (használt elemek, akkumulátorok visszavétele)

Az epeat hivatalos honlapján, a www.epeat.net -en további részeleteket olvashatunk, például az összes kritériumot, vagy megnézhetjük hogy melyik gyártónak milyen minősítést sikerült elérnie. Érdekesség hogy országonként állíthatjuk a szűrőt, és Magyarországon például jelenleg 323 ezüst, és aranyfokozatú termékkel találkozhatunk a boltok polcain.

A Greenpeacenél is létezik egy osztályozási rendszer, mely besorolja a nagy elektronikai cégeket környezet terhelésük szempontjából. Az epeat rendszere csak a gyártók egyes termékeit vizsgálja a speciális szempontok alapján.

Erre igazán érdemes odafigyelni, mert a XXI században nem élhetünk elektromos berendezések nélkül, de megválaszhatjuk itt is hogy mennyit teszünk a környezetünkért. Minél inkább ezeket a termékeket keressük, annál inkább megéri a gyártóknak befektetni.

Napjainkban, amikor a föld olajkészletei fogyatkozóban vannak, a kevés megmaradt fosszilis energiahordozó felett pedig többnyire megbízhatatlan, és antidemokratikus jelzőkkel illetett országok rendelkeznek, jogosan várnánk, hogy az alternatív megoldások egyre nagyobb teret nyernek. Csakhogy sok (olaj)vállalat ma is inkább öl milliárdokat olyan, általuk alternatívaként feltüntetett megoldásokba, amik teljes egészében ellentmondanak a fenntartható fejlődésről kialakult képünknek, az ilyen kevés reménnyel kecsegtető projektek egyikéről lesz szó a továbbiakban.

Nem kérdőjelezhető meg az éghajlatváltozás, és az azt előidéző emberi tevékenység az IPCC hazai bizottsága szerint - derült ki abból az állásfoglalásból, amelynek összegzését a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2010. március 18.-án juttatta el az MTI-hez. 

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) nemzeti bizottsága a héten elfogadott állásfoglalásában ismét megerősítette, hogy nem kérdőjelezhető meg az éghajlatváltozás, illetve várható súlyos hatásainak erősödő veszélye, valamint az, hogy a mostani éghajlatváltozási folyamat elsődleges okozója az emberi tevékenység.
Mindezidáig nem merült fel olyan tudományosan alátámasztott eredmény, amely cáfolná a testület által közreadott leglényegesebb megállapításokat - világítottak rá a magyar és nemzetközi szakemberek.

A természetfilmek között a Panda-díj egyenértékű az Oscar-díjjal. A Wildscreen filmfesztiválon kétévente kerül kiosztásra, az Oscarhoz hasonlóan szintén több kategóriában. 2004 évben a neves szakmai zsűri az alábbi Greenpeace filmnek ítélte a Legjobb kampányfilmért járó díjat.

A filmben szerepel a skót filmsztár, Ethan Hawke, a narrátorok pedig Sir David Attenborough és Ewan McGregor. A díjnyertes film rendezője: Julien Temple, zenéjében közreműködött Angelo Badalamenti (Twin Peaks) és a Dead Can Dance.

A Legfelsőbb Bíróság érvénytelennek nyilvánította a Tubesre tervezett NATO lokátor építési engedélyét, egyúttal új eljárás lebonyolítására kötelezte a Honvédelmi Minisztérium építészeti osztályát, így a szaktárca kénytelen más, alternatív helyszíneket vizsgálni.

A bíró az Aarchusi Egyezményre, és a tettyei karsztvízbázist védő helyi építési szabályokra hivatkozott, azzal indokolta döntését, hogy az első fokú bíróság nem megfelelően járt el, amikor nem jelölt ki igazságügyi szakértőt annak eldöntésére, hogy milyen környezeti és egészségügyi károkat okozhat a NATO-radar megépítése, és későbbi rendes üzem szerinti használata.

Az ítéletet példátlan sikerként könyvelik el a hazai civil szervezetek.

Hat zöld szervezet, név szerint a Duna Charta, a Levegő Munkacsoport, a Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet valamint a WWF Magyarország 2010. február 17-én 12 kérdést juttatott el a Fidesz, a KDNP, az MDF, az MSZP és az SZDSZ elnökének, valamint az LMP szóvivőjének.

A kérdésekben arról próbáltunk információt szerezni, hogy környezeti szempontból mikre helyeznék parlamenti munkájuk során a hangsúlyokat, milyen terveik vannak az ökológiai válság kezelésére. A kérdéseket megtalálod például itt.

A tudatos szavazónak a szokásos ketrecharc aktuális fordulatain túl az ilyesmi mégis érdekes lehet. A kapott válaszok teljes egészében elolvashatóak itt, én most a szép tavaszi napot ellensúlyozandó az alkotmányozó többségre hajtó Fidesz válaszát emelném ki, hiszen egyedül annak van most igazi relevanciája, hogy ott a főpap fejében mi van a környezetvédelemmel kapcsolatban. 

Ezek:

"Kérésüknek megfelelően tájékoztatom Önöket, hogy a Fidesz a nemzeti ügyek kormányzására készül, amely a munka, az egészség, a rend és a család értékein fog alapulni.

A nemzeti ügyek beteljesítéséhez adócsökkentésre, a kis és közepes vállalkozások támogatására, a korrupció visszaszorítására, a bürokrácia leépítésére, több orvosra és ápolóra, a nyugdíjak értékének megőrzésére és erősebb rendőrségre van szükség.

Különös figyelmet fogunk fordítani az erőforrásaink, így a magyar termőföld, vízbázis és az erdők megvédésére, valamint véget fogunk vetni annak a tarthatatlan állapotnak, melyben  Európa szemétlerakójaként kezelik hazánkat.

A jövő sikeressége és Magyarország megújítása érdekében le kell zárnunk a Gyurcsány-korszakot, ezért alkotmányos és törvényes keretek között sor fog kerülni az elszámoltatására és azok felelősségre vonására akik miatt Magyarország a végletekig legyengült és kiszolgáltatottá vált."

Szerintetek ha egy iskolai vizsgán konkrét és értelmes kérdésekre ilyen távoli rizsával válaszolna bármelyikünk, mennyire vágnák ki? És szerintetek milyen kép él a fideszesek fejében magukról és rólunk, ha a választóik jóindulatú és konstruktív kérdéseit ennyire leszarják, és csak a legsemmitmondóbb, legostobább szórólapszöveget voltak képesek visszaküldeni?

Közben az összes többi párt tudta komolyan venni.

Ech.

A Nestlé az egyik legnagyobb felvásárlója annak a pálmaolajnak, amit az orángutánok (az egyik legveszélyeztetettebb faj) élőhelyének felperzselésével termelnek.

Az nem szép dolog.

Az angol Greenpeace az alábbi videóval hívja fel rá a figyelmet, és kér, hogy szólj te is a Nestlének, álljon le.

Engem teljesen félrevezetett az Avatar körüli nagy felhajtás és a rá költött pénz. Nem akartam megnézni, mivel úgy éreztem, hogy a rááldozott 500 millió dolcsit jobb projektbe is fektethették volna. De nemrég beadtam a derekam és a Pandora gyönyörűen animált 3D-s világa lebilincselt. Mesés film lélegzetelállító animációval, ami megérdemli az áradozó kritikákat. Azért - lehet hogy az aktivista voltomnak köszönhető, de - úgy hagytam el a mozit, hogy jobban lenyűgözött a mögöttes tartalom a mozivilágot felrázó 3D-s grafikánál.

Nem kék naviik, hanem sárga emberek, de azért rokonok...

Ez itt a Prizma, az MTV műsorának legutóbbi adása, melynek témája a zöld szervezetek kommunikációja volt. Jó sok Greenpeace (név szerint Kappel Judit és Vay Márton), valamint a Kerékpárosklub (melybe lépj be, érdemes), gerillakertészek és egy reklámos szakember.

amikor azt mondjuk, nem szabad megengedni az atomenergiával járó biztonsági kockázatokat. Mindig volt, és mindig lesz valami hiba, ami elvileg nem fordulhatna elő a szigorú biztonsági ellenőrzések mellett.

Hat amerikai atomerőműben is dolgozott korábban az az amerikai állampolgár, akit az al-Kaida nemzetközi terrorista hálózattal fenntartott kapcsolatok gyanúja miatt Jemenben fogtak el. A Hírszerző cikke itt olvasható.

Valamikor 300 ezer kékbálna élt a déli sark tengereiben. Ma körülbelül 300. 

Segíts megállítani a kipusztításukat!

Ajánld fel SZJA 1 százalékodat a Greenpeace Magyarország Egyesület javára (Adószám:18178883-1-41)  és kérd erre ismerőseidet is!

Készült egy elég nagy kutatás a University College London kutatóintézetében: 25 éven át követték figyelemmel több mint 7000 tesztalany életét; rendszeresen felmérték az egészségi állapotukat, és kérdőíveket töltöttek ki. Azok közül, akik gyakran panaszkodtak unalomra, 40 százalékkal többen haltak meg a kísérlet végére, mint a nem unatkozók. Két és félszeres volt a szívbetegségek kialakulásának, illetve az agyi érkatasztrófa, a stroke bekövetkezésének esélye az unatkozók között.

Tanulság: tessék jönni nekünk segíteni! 

A Tudatos Vásárlók Egyesületének (TVE) kezdeményezésére február közepén 19 környezetvédő, fogyasztóvédő és helyi civil szervezet kérte nyilvános levélben a magyarországi Auchan vezetését, álljon el dunakeszi áruházának bővítésétől, amellyel természeti értékeket veszélyeztet.

Az Auchan a civileknek írt válaszában csupán felelős vállalati magatartásáról biztosította a levélírókat, a beruházástól azonban nem lépett vissza – jóllehet, a szervezetek erre kérték.

Hogy az előző videó szereplőinél maradjunk, alább egy kis videó a műsorvezető Bolgárúrral, Aszódi Attilával, akik a nukleáris ipar érdekeit képviselték Vay Mártonnal szemben.

Az ökológiai lábnyom az egyik legkifejezőbb és legpraktikusabb, életszerűbb mérőszáma annak, hogy életmódjával ki mennyire terheli meg a bolygót.

Az ökológiai lábnyom számításánál egy kérdéssorozattal mérik fel azt, hogy mennyi földterületet foglalsz el hétköznapi tevékenységeiddel (utazás, étkezés, energiaellátás). Ez tehát az a terület, ami meg tudja teremteni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat. Ezt hektárban adják meg, és az átlagos érték 2,2 ha (ez 2,5X nagyobb mint 1965-ben). A probléma ott kezdődik, hogy a Földön 1,3 milliárd hektár biológiailag aktív föld- és tengerfelület van, viszont 6,5 milliárd ember …

Ez alapján minden emberre csak 1,8 hektár jutna. És ez a helyzet most, és az emberiség lélekszáma csak emelkedni fog, fogyasztási szokásaink is csak egyre rosszabbak lesznek.

Az interneten bárki találhat ökológiai lábnyom kiszámításához szerkesztett programokat. Itt rákérdeznek utazási szokásokra, a lakáskörülményekre (hányan és hol laktok) a szemetelésre (átlagos mennyiség, szelektív-e) és a táplálkozásra, melynek különösen fontos része a húsfogyasztás. Ha van egy kis időnk, és játszunk a paraméterekkel, meg fogunk döbbenni milyen nagy változást okoz lábnyomunkban a húsfogyasztással kapcsolatos kérdésekre adott válaszaink. Mondhatni az egyik legjelentősebb kérdés, az eredményen annyit változtat, mintha például felhagynánk az autózással és mostantól mindenhova biciklivel vagy gyalog járnánk.

Kicsit utána néztem, hogy lehet ez. Kutatások eredményei igazolják, hogy másfél hektár szántóföld terményein csupán egyetlen húsfogyasztó tápanyagszükséglete termelhető meg, miközben az ugyanott termelt növényekből hat laktovegetáriánus élne meg (akik a növényi eredetű étrenden kívül tejet és tejterméket is fogyasztanak, de tojást már nem). Ennek oka, hogy az olyan állatok tartása, mint a tehén, a sertés vagy a csirke sokkal több vizet és energiát igényel, mint a gabona és a zöldségtermesztés.

Bátortalanabbak már azzal is javíthatnak ökológiai lábnyomukon, ha heti egy nap nem esznek húst, vagy ha a vöröshúsok fogyasztását veszik vissza: a kérdődzők emésztés közben metán fingdosnak ki, mely a CO2-nél jóval hatékonyabb éghajlatváltoztató gáz, és arányosan a táplálásuk is jóval több földterületet, kalóriát pazarol el, mint a szárnyasoké.