Greenpeace Magyarország

A Greenpeace Magyarország politikailag és anyagilag független környezetvédő szervezet, része a több mint 55 országban jelen lévő Greenpeace-irodák hálózatának.

Látványos, bátor és békés eszközökkel hívjuk fel a figyelmet a környezeti problémákra, és azok megoldásaira. Egy élhető és békés jövő érdekében dolgozunk itthon és a nagyvilágban.

Függetlenségünket és szabadságunkat az biztosítja, hogy nem fogadunk el támogatást államoktól, politikai pártoktól és cégektől. Működésünk kizárólag olyan magánszemélyek adományainak köszönhető, mint te!

Munkánkat a http://greenpeace.hu/tamogass oldalon keresztül támogathatod. Adószámunk: 18178883-1-42. Köszönjük!

Friss topikok

Polgári engedetlenségre fel!

2013.06.13. 12:01 Kumi Naidoo

A polgári engedetlenség hagyománya újra fellángolóban van[M1] . Egyre inkább szükség van rá, a tettekre hívó szót pedig nem lehet figyelmen kívül hagynunk. Az erőszakmentes közvetlen akciókkal (vagy másképpen szólva aktív erőszakmentességgel) újból egyensúlyt teremthetünk egy olyan világban, ahol jogainkat egy óriási hatalommal bíró gazdasági elit tagjai bitorolják, és saját érdekeiket előtérbe tolva arra is hajlandók, hogy a rövid távú nyereség és profit oltárán feláldozzák gyermekeink jövőjét.gazrpom-maszas_1.jpg

(A képen szerzőnk mássza meg a Gazprom olajfúrótornyát.)


Szólj hozzá!

Címkék: aktivizmus erőszakmentesség jó dolgok kumi naidoo

Adjuk vissza az életet az óceánoknak, amit tőlük kaptuk

2013.06.08. 09:34 Toma001

Joel Stewart írása

Több mint három évtizede van lehetőségem a világ óceánjain hajózni; abban a kivételes helyzetben van részem, hogy az óceánok élővilágát úgy szemlélhetem, ahogyan kevés más ember teheti; megismerhettem a világ legnagyobb, legkisebb, leggyönyörűbb és legérdekesebb teremtményeinek  varázslatos és a titokzatos világát – a kék bálnáktól a legparányibb csikóhalakig és majdnem mindent köztük!

greenpeace-marine-reserves-banner.jpg

Számomra minden nap az óceánok napja. A tengeri életem nagy részét Greenpeace hajókon töltöttem. Mielőtt csatlakoztam hozzájuk, a kereskedelmi világban kezdtem. Egy alaszkai rák- és lazachalász hajón dolgoztam, aztán az 1980-as években egy teherhajón. Már akkor első kézből tapasztaltam a halállomány fokozatos kizsákmányolását, de az utolsó csepp a pohárban az volt, mikor 1989-ben elhajóztam ott, ahol az Exxon Valdez 11 millió gallon (41,6 millió liter) olajszállítmánya kiömlött és beszennyezte a Prince William-szorost.


2 komment

Címkék: tenger óceán

Rajzás a Művészmoziban

2013.06.06. 18:29 Bob_


Szólj hozzá!

Címkék: méhek élelmiszer vegyi anyagok

Egy nagyon cuki villanyautós reklám

2013.06.05. 15:33 boldogember


Szólj hozzá!

Címkék: videó autó

Török zöld tavasz

2013.06.02. 12:42 Zöld_Dani

Törökországban nem néhány tucat környezetvédő lohol egyik környezetpusztításról a másikra: ezekben a percekben is széles utcai (és nem facebookos) lakossági tiltakozás kíséri, hogy a kormány az egyik városi park helyére plázát akar építtetni. A rendőrség brutális fellépése sem hallgattatja el a tiltakozásokat, többfelé sérültek vannak, az irodánkat kinyitottuk a menekülők előtt, és elsősegély-nyújtó központtá alakult át. torok.jpg

Ahogy az jobb helyeken lenni szokott, a hatalom erőszakos fellépése visszaütni látszik: több városban is spontán tiltakozások indultak, és már nem csak pár fáról van szó, nem egy népszerű parkról, aminek a helyére egy plázát akarnak építeni, hanem a demokráciáról, a hatalmi elit felelősségéről, amit az emberek és a jövő generációk felé visel. torok2.jpg

Jóslásokba bocsátkozni persze hülyeség és korai, de azért a forgatókönyv ismerős: számos korrupt és antidemokratikus kormány és rendszer végének kezdetét hozta egy-egy környezetromboló ötlet elleni tiltakozás. 

Külön figyelemre méltó, hogy Törökországban széles körű lakossági felháborodás van. Nem pár Facebook-csoport alakult és nem a pár környezetvédő szervezet pár aktivistájától várják el, hogy oldja meg a problémát. 
Hanem kimennek az utcára és akár a konliktust is vállalják véleményükért. 

A példa és a párhuzam kézenfekvő: a Kossuth téri pusztításra nézve már késő, de a Római parti faírtást és betonozást még tervezik. 

 


45 komment

Címkék: demokrácia aktivizmus demonstráció hatalom bűn és bűnhődés

Egy bioméhész és a méhpusztulás

2013.05.29. 09:18 Greenpeace

A méhek és a többi, növényeinket beporzó rovarok pusztulása húsz éve erősödik világszerte. Ennek több oka van: egyes élősködők terjedése, az éghajlatváltozás, a nagyipari mezőgazdaság káros hatásai - és a legkönnyebben megváltoztatható: pár mezőgazdasági vegyszer. 

Az Einsteinnek tulajdonított mondás szerint ha kipusztulnak a méhek, négy évre rá az emberiség is követi őket. 

Csuja László bio méhész beszél a tapasztalatairól. 


Szólj hozzá!

Címkék: mezőgazdaság méhek élelmiszer vegyi anyagok

A biodiverzitás kulcsa a tudás, nem pedig a technológia

2013.05.27. 10:51 majcsi

Iza Kruszewska blogbejegyzése alapján

Nem mondhatni, hogy tolongtak az agrobiznisz és az élelmiszer-nagykerek képviselői az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) múlt heti római konferenciáján. Az esemény fő célja ugyanis nem a globális árupiac felduzzasztása, hanem az emberiség – főleg a szegény és vidéki területeken élők – élelmezése, fő támogatói pedig mezőgazdasági és fejlesztéssel foglalkozó szervezetek. És hogy mit próbáltak „eladni" (ha egyáltalán valamit)? Hát a biodiverzitást - tudásátadás útján.

biodiversity.jpg

A mezőgazdasági biodiverzitás azt jelenti, hogy kicsiny földterületeken gazdálkodva igyekeznek minél többféle növényt termeszteni, nem pedig arról, hogy szóját, kukoricát vagy pálmaolajat ültetnek hatalmas monokultúrás táblákba. A biodiverzitás nem csupán élelmiszert és tápanyagokban gazdag táplálkozást biztosít, hanem takarmányt; sőt, a természetes ökoszisztémák révén megoldható a kártevők visszaszorítása, a hasznos fajok támogatása, és a trágyázás is – pl. ha hüvelyeseket ültetünk, vagy olyan ún. talajjavító fákat, amelyek a föld tápanyagtartalmát növelik.


Szólj hozzá!

Még sok ilyet szeretnénk látni

2013.05.24. 10:09 Greenpeace

Egy kiöregedett szénerőmű vége. 


Szólj hozzá!

Címkék: szén jó dolgok piszkos energia

Verespatak elesik

2013.05.23. 11:50 Zöld_Dani

gp0lv0_1369302416.jpg_400x600

Úgy tűnik, a román kormány szakértői szinten megadja az engedélyt a verespataki bányaberuházáshoz. Több mint tíz éve zajlik az egyenlőtlen birkózás a környezeti, természet- és műemlékvédelmi érdekek és a beruházó RMGC mögött álló pénz között. Több, mint tíz éve védik verespatakiak a házaikat, földjüket, temetőiket, templomaikat, múltjukat és természeti környezetüket, a Román Tudományos Akadémia, a Román Ortodox Egyház, a nemzetközi műemlékvédelmi szervezet, és a magyar, román zöld szervezetek támogatásával. A másik oldalon 314 tonna arany tehetetlenségi ereje áll és egy olyan befektetői kör, amelyiknek tisztességtelenségéhez nem fér kétség. A környékbeli hegyeket napi húsz tonna dinamit felhasználásával rombolnák le. A 185 méter magas gát mögött hullámzó cianidos zagy negyvenszer több, mint ami a 2000-es tiszai ciánszennyezést okozta. A zagy sorsa – és így mindenkié, aki a zagy útjában él: a Maros, a Tisza, a Duna partján él– egy olyan cég kezében lesz, amelynek egyik alapítója heroincsempészként bukott le, amely maffiamódszerekkel üldözi el a lakókat Verespatakról, amely megvette és felszámolta az ivóvízhálózatot, csak hogy ellehetetlenítse a helyiek életét, amelyik szerint a Tiszán nem volt ciánszennyezés, csupán „megfáztak a halak”. 

Közép-Kelet-Európa egyik legkitartóbb és legjobban szervezett állampolgári tiltakozó mozgalmát gyűri ezekben az órákban maga alá a korrupció és az ostoba kapzsiság.

 


17 komment

Címkék: kép korrupció veszély verespatak vegyi anyagok szégyelljék magukat

A túlnépesedés és a Föld eltartóképessége

2013.05.18. 08:46 Rex Weyler

Mostanra a kormányok, az ENSZ és a közvélemény is rádöbbent végre: az ökológiai fenntarthatóság és az emberi közösségek szempontjából bizony nem mindegy, hogy a föld népessége mekkorára duzzad.
Az ENSZ első környezetvédelmi konferenciáját 1972-ben tartották Stockholmban. Az azóta eltelt negyven évben a környezetvédők rengeteget vitatkoztak arról, hogy a népességnövekedést felvegyék-e a sürgős megoldanivalók listájára – a fogyasztás, az ipari mérgek, a fajok kihalása, a globális felmelegedés, stb. közé.
Ám úgy tűnik, a vita eldőlt. Nyilvánvalóvá vált, hogy az emberi népesség nagysága igencsak meghatározó a természetes ökoszisztémák egészsége szempontjából. Gyakorlatilag minden nemzet arra törekszik, hogy polgárai számára egyre több javat biztosítson, viszont a népességnövekedés miatt megsokszorozódik az egy főre jutó fogyasztás növekedésének a hatása. Ám még ha jó irányba indul is az emberiség az energiarendszerek, a közlekedés, vagy akár az újrahasznosítás terén, félő, hogy fenntarthatatlan számú népességünkkel így is próbára fogjuk tenni a Föld teljesítőképességét! Most már végre az ENSZ-ben is rájöttek, hogy baj van.

tömeg.jpg

Tanácskozás a népesedésről

2014 szeptemberében az ENSZ különleges ülést tart majd a népesedés témakörével kapcsolatban. Az ENSZ közgyűlése végre életbe akarja léptetni azt a tervezetet, amelyet még 20 évvel ezelőtt, az ENSZ népesedési konferenciáján Kairóban írtak meg. A tervezet célja a népesedési problémák kezelése volt. A 180 nemzet által aláírt eredeti stratégia a nők jogait, a születésszabályozást és a gazdasági növekedést jelölte meg, mint a népességnövekedés megállításának kulcsfeltételeit. A stratégia a jelen helyzetre is érvényes, ám semmit nem ér, ha nem ültetik át a gyakorlatba megvalósítható célok és intézkedések révén. A stratégiának továbbá csakis akkor lesz bármilyen haszna, ha újra tudjuk definiálni a „gazdasági fejlődés" fogalmát, és ennek mentén jobban odafigyelünk a világ szegényeinek jólétére, csökkentjük a világ gazdagabb felének pazarló fogyasztását, és megtörténik a hipergazdagok kezében felgyülemlett vagyon igazságosabb elosztása.

A kairói konferencia óta a világ népessége 5.7-ről 7 milliárdra növekedett. Minden évben 75 millió emberrel lesz több a Földön – ez öt „pekingnyi" város népességének felel meg. Ugyanakkor sem új infrastruktúra, sem lakás, élelem, ivóvíz, vagy akár egészségügyi szolgáltatások tekintetében nem tudjuk tartani a lépést ezzel a hatalmas növekedéssel. A növekvő számú ember egyszerűen több és több terhet ró a véges és egyre jobban fogyatkozó földi erőforrásokra. Az emberek számának növekedése évente 16 millió hektár erdő és 26 milliárd tonna termőtalaj eltűnését eredményezi, továbbá a folyók kiszáradásához, és a sivatagi területek megnövekedéséhez vezet (évi 6 millió hektár). Ezek a számok nem a fenntarthatóságról tanúskodnak.

Az újonnan születettek jellemzően nagyvárosokban és túlhasznált vidéki területeken koncentrálódnak. Évente 10 millió ember hal éhen, egymilliárd éhezik, 2 milliárd pedig nem jut tiszta, friss ivóvízhez!

Csak dumálunk, vagy tényleg történik valami?

Az ENSZ összejövetelek egyik veszélye – amit a klímakonferenciák esetében is tapasztalhattunk -, hogy az esemény nem fordul tényleges cselekvésbe. A népességről szóló tanácskozásának Kenya volt az egyik fő kezdeményezője, ám Koki Muli az ENSZ kenyai nagykövet-helyettese arra figyelmezet: nem várható, hogy a 2014-es ülés során megszületik egy egységes állásfoglalás. A közgyűlés várhatóan elkerüli a valódi változást, és nem fog belemenni olyan ellentmondásos kérdésekbe, mint a nők jogai, a leány oktatás, továbbá az abortusz vagy a fogamzásgátlás kérdése.

Történelmi bizonyítékok sora mutatja, hogy ahol nőnek van rendelkezési joga a gyerekvállalás ügyében, és ahol a családok számára elérhetők a fogamzásgátlók, a termékenységi ráta elkezd csökkenni. Az állítás, miszerint az ipari fejlődés alacsonyabb népességnövekedéshez vezet – nem minden esetben igaz. 1964 előtt a népesség együtt nőtt a GDP-vel. Ez a helyzet azóta megváltozott Európában, ahol a termékenységi ráta lecsökkent – ezt azonban már nem mondhatjuk el az USA-ról van Szaúd-Arábiáról, ahol a családtervezés megvalósulását aláássa a kulturális ellenállás. Ugyanakkor Spanyolországban és Olaszországban a termékenységi ráta 1970-es években bekövetkező csökkenése nem a gazdasági gyarapodása miatt következett be, hanem mert a nők jogait kiterjesztették és végre hozzájuthattak a fogamzásgátlókhoz is. Kolumbiában – 15 évvel azután hogy a fogamzásgátlókat széles körben hozzáférhetővé tették - 6-ról 3-5-re esett a termékenységi ráta.

Az ENSZ jól teszi, ha ezekre az intézkedésekre koncentrál, ám ahhoz, hogy sikereket érjenek el, muszáj lesz behozni az oktatás kérdését, akár a kulturális ellenállással szembe menve is. A kairói konferencián elismerték, hogy szükség van átfogó népességpolitikára, ezen belül családtervezésre, a nemek egyenlőségére, valamint szexuális felvilágosításra mind a fiúk, mind a lányok körében. Ám azt is hozzátették, hogy az ilyen lépések sok kulturális szokással ellenkeznek. A konferencián azt is kijelentették, hogy az olyan gyakorlatokat, mint pl. az abortusz, közegészségügyi kérdésként kellene kezelni, az anyaság biztonságának megteremtése érdekében.

Babatunde Osotimehin, az ENSZ népesedési alapjának igazgatója szerint szorosan együtt kell működni az egyes közösségekkel, ha búcsút akarunk mondani az olyan idejétmúlt kulturális szokásoknak, mint pl. a fogamzásgátlás tiltása vagy a női nemi szervek csonkolása. Osotimehin nyilatkozata szerint a szervezet – az UNICEF-fel szoros együttműködésben – csak a 2012-es évben 1800 közösséghez jutott el közvetlenül, hogy e kulturális akadályokat sikerüljön meghaladni. A családokkal a családtervezésről és a fogamzásgátlásról beszéltek, ami Osotimehin szerint „a legfontosabb eszköz, ami egy nő számára adható, ha fel akarjuk szabadítani az életét és az energiáit....." s azt is megjegyezte: „...a világ hallgat ránk".

Változik a hozzáállás

Az ENSZ becslése szerint, a jelenlegi trendekkel számolva 2050-re várhatóan 10 milliárdan leszünk, 2100-ra pedig 12-14 millárd között lesz az emberiség létszáma. Ez azt jelenti, hogy kétszer annyi ember él majd egy olyan világban, ahol sokkal kevesebb erőforrás áll rendelkezésre. Mivel már 7 milliárd ember számára sem vagyunk képesek megteremteni az alapvető minimális életszínvonalat, ezek a számok elég ijesztőek. Ugyanakkor azért változik az emberek hozzáállása.

Egy amerikai közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak 60%-a tudja, hogy a népességnövekedés a vadon élő állatfajok kihalása között összefüggés van, 57%-uk pedig azt is megérti, hogyan függ ez össze a klímaváltozással. Ez jelentős változás akár 10 évvel ezelőtthöz képest is. A változás mozgatója pedig a világméretű környezetvédelmi válság, mellyel szembe kell néznünk. Az USA-ban például 2050-re várhatóan 36 millió hektárnyi erdő esik áldozatul a városok terjeszkedésének. Floridában pedig a túlzott mértékű vízhasználat és vízkiemelés miatt már most sós víz áramlott az elsődleges víztartó rétegekbe, melyek 19 millió ember számára jelentik a vízforrást.

A vízhiány most már a világ legtöbb területén – legyen az gazdag vagy szegény (pl, USA, Peking, Madras, Mexikó) – jelentkezik, részben a túlfogyasztás miatt, részben mert túl sok ember kénytelen használni a véges mennyiségű erőforrásokat. Az Aral-tó példádul 1960 óta eredeti területének 10%-ára csökkent.

Népesség, fogyasztás és technológia

Az 1970-es években Paul Ehrlich és John Holdren amerikai ökológusok megalkották az azóta már híressé vált képletet, mellyel kiszámítható, hogy az emberiség ökológiai szempontból milyen hatással van bolygónkra, azaz mekkora az ökológiai lábnyoma. A formula így szól: I = PAT, ahol I az ökológiai hatás, P a népesség, A a bőség (vagy más néven a fogyasztás mértéke), T pedig a technológiai tényező. Egyszerűen megfogalmazva, az emberiség bolygóra gyakorolt hatása attól függ, hány ember, mennyi erőforrást fogyaszt (per kapita átszámolva), és közben milyen technológiát használ (szén, szénhidrogének, automobilok, atomenergia stb). A lényeg, hogy a népesség nem elhanyagolható tényező.

Ez a képlet hasznos ugyan, ám nem szabad elfelejtkeznünk arról az „apróságról", hogy a technológiai faktorban beállt változásoknak nem mindig lineáris a hatása. Egy-egy technológiai változtatás kapcsán exponenciálisan növekedhet az ökológiai nyomás. Vegyük csak például a British Petrol Mexikói-öbölben bekövetkezett olajkatasztrófáját, vagy a fukusimai atomerőmű-baleset égbekiáltó következményeit. (A végső exponenciális hatás egy nukleáris háború bekövetkezése volna.)

Hogy mi másért kell még észben tartanunk a technológia exponenciális hatását? Mert maguk az ökoszisztémák is reagálhatnak úgy, hogy a hatás megsokszorozódik. Valahányszor megbolygatjuk a természetet, egy sor-rendszerszintű választ generálunk, amelyeknek a következményeit aztán nem tudjuk ellenőrzésünk alatt tartani. Jó példa erre a globális felmelegedés. A légkörben felhalmozódott szén felmelegíti a levegőt, a földet, a vizeket, ám maga a felmelegedés is további hatásokkal jár: a fagyott talaj felolvadván metánt bocsát ki, és ez további felmelegedést okoz; vagy pl. az olvadó sarki jég csökkenti a föld fényvisszaverő képességét( albedóját), amitől szintén fokozódik a felmelegedés; a haldokló erdők kevesebb szén-dioxidot tudnak megkötni, ezért növekszik a természetes erdőtüzek száma, stb.

A képlet talán pontosabb volna, ha így fogalmaznánk: az emberiség ökológiai lábnyoma függ a népességtől, az egy főre jutó fogyasztástól, a technológiától és a rendszerszintű válaszoktól, amelyek lehetnek exponenciálisak (nem lineárisak) is.

Természetesen a legnagyobb ökológiai lábnyoma a gazdag nemzeteknek és fogyasztóknak van, ám az abszolút számokat is figyelembe kell venni. Van még mód arra, hogy a Föld népességének számát stabilizáljuk erőszakkal kirótt szabályozás nélkül: ti. az oktatás és a nők jogainak kiterjesztésével, valamint a fogamzásgátlás hozzáférhetővé tételével. Csak reménykedhetünk abban, hogy 2014-ben az ENSZ elfogadja eme irányelveket, és komoly lépéseket tesz a megvalósítás érdekében is.

Rex Weyler blogbejegyzése alapján


65 komment

Címkék: ensz életmód túlnépesedés

Bayer: Magyar méhek – 0:1 - tudja a német vegyipari cég, hogy mitől pusztulnak a méhek!

2013.05.15. 14:32 SimonG

A Bayer vegyipari óriás PR cikkben hirdeti, hogy tudja hogy mitől pusztulnak a méhek. A cikk szerint “A Bayer alapos ismeretekkel és nagy gyakorlattal rendelkezik mind az állategészségügy, mind a növényvédelem területén.“ Bár a PR cikkben elegánsan elfeledkeznek arról, hogy vezető kutatóintézetek szerint pont az ő rovarirtóik állnak a világméretű méhpusztulások mögött, azért korábbi reklámjaikból azt gondoljuk, hogy a valóságban ők is sejtik, hogy milyen nagymértékben felelősek a vegyszereik a beporzó rovarok világszerte tapasztalható kipusztulásáért. Ha az szolgálja a érdeket, akkor büszkén hirdetik, hogy a méheket szerintük nem veszélyeztető hatóanyaguk tönkreteszi más rovarok természetes paraziták elleni védekezőképességét: egészen kevés hatóanyag hatására is 10.000-szer pusztítóbbá válnak a talajlakó gombák termeszekre nézve.

A Greenpeace hónapok óta kampányol világszerte egyes méhgyilkos mezőgazdasági rovarirtó szerek tilalmáért. A méhek pusztulásra több okra vezethető vissza. A nagyüzemi mezőgazdaság, a rovarirtó vegyszerek mellet a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése és a paraziták is mind-mind felelősek a beporzó rovarok számának rohamos csökkenéséért. Ám lássuk be azért sokkal könnyebb kiváltani pár méhgyilkos vegyszert, mint betiltatni a klímaváltozást vagy a méhatkákat.

Dead_bees.jpg


Szólj hozzá!

Címkék: tudomány mezőgazdaság méhek mérgek vegyi anyagok Bayer neonikotinoidok

A Greenpeace, Kína, no és a napenergia

2013.05.13. 18:34 majcsi

A Greenpeace április közepén történelmet írt Pekingben: egy tetőre szerelhető (hálózatra csatlakozó) napelemes-rendszer első egységeit helyeztük üzembe egy projektsorozat részeként. Nagy meglepetéssel vettük tudomásul, hogy szerény 5 kilowattos napelem-rendszerünk jelenleg az ilyen jellegű legnagyobb projekt Kínában.

Rendszerünk 65 négyzetméternyi napelemet működtet a Greenpeace egyik új raktárépületén Peking Sunyi nevű külvárosában. Ezek a napelemek tiszta időben, maximális teljesítménnyel napi 25 kWh-áramot tudnak termelni. Hogy legyen mihez viszonyítani: egy átlag család kínában kevesebb mint 10 kWh áramot fogyaszt naponta.

Beijing solar PV.jpg

Miután kiörömködtük magunkat, Konfuciusz tanításához híven sorra vettük, milyen tanulságok vonhatók le eddig a projektből, és mi kell ahhoz, hogy Kína a jövőben nyisson a tetőre szerelhető napelemes rendszerek - más néven elosztott napenergia-termelés - felé.


Szólj hozzá!

Címkék: kína technológia megoldások megújulók

Van remény a túlélésre?

2013.05.09. 09:32 Zöld_Dani

- kérdi a Disturbed ebben a számában. 
Hát, ha rajtunk múlik, van. 


6 komment

Címkék: zöldmetál

Légből kapott tudomány: Hazugságok a Humboldt-jelentésben

2013.05.06. 13:12 EPSPS (törölt)

Az európai tagállamok a múlt héten szavaztak másodszor is három neonikotinoid (NNi) rovarölőszer (tiametoxám, imidakloprid és klotianidin) kétéves korlátozásáról négy, méheket vonzó legelőn (kukorica, repce, napraforgó, gyapot), miután az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) januárban megjelent tudományos összefoglalója szerint e szerek részben felelősek a világ minden táján tapasztalt méhpusztulásokért. A neonikotinoidok megjelennek a nektárban, a pollenben, a guttációs cseppekben és vetéskor a leporlás alkalmával is mérgezhetik a méheket és más beporzókat.

Az EFSA jelentése előtt nem sokkal azonban a Humboldt Élelmezési és Mezőgazdasági Fórum (HFFA) közreadta saját vizsgálódását a neonikotinoidok európai mezőgazdasági jelentőségéről, amelyben súlyos gazdasági és környezeti veszteségeket jósoltak a NNi szerek korlátozása vagy betiltása után. A HFFA jól időzített, még az EFSA-jelentés előtt kiadta sajátját, ezért mind a külföldi, mind a magyar sajtó inkább a számokról, mint a méhekről beszél, annak ellenére, hogy a Humboldt-jelentés tudományossága több ponton is védhetetlen.

1.jpg


3 komment

Címkék: hazugság európai unió gmo mezőgazdaság méhek bayer génmódosítás élelmiszer európai bizottság syngenta biodiverzitás ökológiai gazdálkodás szégyelljék magukat neonikotionoid csávázás

Egy kaptár mind felett

2013.05.05. 21:26 vonósugár

Sok embernek, ha meghallja a méh  szót,  egy vérszomjas, rémisztő, repülő szörnyeteg képe jelenik meg a fejében, melynek feltett szándéka- létezésének célja, hogy őt nyakon csípje, s borzalmas kínok közt a másvilágra repítse. A valóság azonban éppen fordított. Az ember az, ki a méhek életét lehetetlenné teszi. Nem elég, hogy ezen szorgos kis állatkákat különböző élősködők sújtják világszerte, melyek terjedéséhez az ipari méretű méhészetek is hozzájárulnak a kaptárak hatalmas távolságokra történő utaztatásával; de számukra halálos vegyszereket is juttatunk a növényeinkre, melyek aztán végképp megpecsételik a méhek sorsát. Több, a mezőgazdasági növényeink magján található növényvédő (csávázó-) szer egyetlen magon található mennyisége akár 100.000 méh pusztulását is okozhatja. Megbízható kutatások szerint ezen vegyszerek miatt a méhek nem találnak vissza a kaptárjukba, tönkremegy a szaglásuk, végtagjaik elcsökevényesednek, s végső soron családilag elpusztulnak. Brüsszelben a napokban szavaznak a három legveszélyesebb vegyi anyag betiltásáról. Reméljük hazánk képviselői is felelősségteljesen teszik le voksukat. Bolygónk három kontinensén a méhek már nem életképesek antibiotikumok nélkül. Ausztrália az egyetlen kontinens, ahol a zümik még mentesek a járványoktól, jelentős pusztulástól.

 

„A méhek világa” című filmben betekintést nyerhetünk ezen kis állatkák globális helyzetébe. Kiderül, hogyan is bánunk ezekkel a hűséges lényekkel, kik minden harmadik falat ételt adják a szánkba, beporzó tevékenységüknek köszönhetően. Kínában már vannak olyan területek, ahol a méhek hiánya miatt az emberek kézzel porozzák a növényeket. El tudod, képzelni ahogyan kimész egy szó szerint végeláthatatlan ültetvényre és nekiállsz kézzel minden egyes fa, minden egyes virágát végigmaszatolni? Ugye mennyire jó, hogy megcsinálják ezt helyettünk a méhek? Most még. Ha azonban továbbra is így bánunk velük, ha nem hagyjuk abba a veszélyes mezőgazdasági csávázószerek használatát, ha nem működtetjük globálisan fenntartható módon a méhészeteket akkor bizony hamarosan mindenütt az előbb említett kínai régiók sorsára jutunk. Bátran ajánlom tehát „A méhek világa” című filmet, remek felvételeket találhatunk benne, találkozhatunk a méheivel harmóniában élő, többgenerációs méhész bácsival az Alpok hegyeiben, és az állatait kamionon az ország egyik végéből a másikba rángató, pénzéhes gazdával is. Mégsem a kutya a legjobb barátunk? Meddig bírnánk ki méhek nélkül? Einstein szerint, ha a méhek kipusztulnak, négy év múlva az emberek is követik őket. Személy szerint én nem szeretném megtudni, hogy tévedett-e. A többszörösen is díjnyertes filmet május 9-től nézhetitek meg a mozikban. Érdemes.


Szólj hozzá!

Címkék: mezőgazdaság méh vegyi anyagok

Hódok akadályozták meg az olajkatasztrófa terjedését

2013.04.30. 08:41 boldogember

A hódok súlyos égési sérüléseket szenvedtek, miután megakadályozták a kiömlő olaj terjedését

Az utahi Willard Bay Nemzeti Park hat hódját joggal nevezhetjük szuperhősöknek, miután megállították az olaj beszivárgását az öbölbe és a mocsárba. Sajnos hárman közülük életüket veszítették, miközben a család azt a gátat építette, amelyik megállította az olaj terjedését.chevron hód.jpeg

A 27 000 gallonnyi (több, mint 121 000 liter) kőolaj egy megrepedt Chevron csőből kezdett el szivárogni múlt héten. A cső Salt Lake City és Spokane, WA, között fut. Az elmúlt három év alatt a cső háromszor sérült meg eddig.


Szólj hozzá!

Címkék: állatok olajkatasztrófa

A távolság a méhpusztulás és a minisztérium között

2013.04.23. 11:18 Bob_

A méhek és más növényeinket beporzó rovarok pusztulása az elmúlt húsz évben világszerte erősödő jelenség lett. 

Márpedig a méhek jelentősége óriási, munkájuknak köszönhetünk minden harmadik falat ételt, az élelmiszer-növények nagy részén túl a vadon élő növények 90%-a is rovarok beporzásával szaporodik. 

Egy Einsteinnek tulajdonított mondás szerint ha a méhek kipusztulnak, négy évre rá az emberiség is követi őket. 

A Greenpeace által nyilvánosságra hozott “Méhpusztulás – Az európai beporzó rovarokat és a mezőgazdaságot fenyegető veszélyek” című tudományos összefoglalója bemutatta, hogy a méhpusztulásnak számos oka van, mint például a klímaváltozás, betegségek és élősködők terjedése, de a nagyüzemi mezőgazdaság és az általa használt vegyszerek is jelentős szerepet játszanak benne.

Az egyedüli hosszútávú megoldás a vegyszerintenzív nagyüzemi mezőgazdaságról való lemondás és az ökológiai gazdálkodásra való áttérés.


1 komment

Címkék: állatok méhek élelmiszer vegyi anyagok

Egy kis Föld-napi ökohiphop

2013.04.22. 12:49 Zöld_Dani

Nem metál, de jó - ezt a dalt kaptuk mailen, és nekünk tetszett! 


Szólj hozzá!

Címkék: klímaváltozás zöldmetál

Tizenkétezer légy

2013.04.17. 13:50 stradivari

mapelli.jpg

Annyi szó esett már az utóbbi napokban itt a blogon a méhekről, hogy  indíttatva éreztem magam, a méh-kérdés egy sajátos, de nem kevésbé fontos megközelítésére. Mint a képen is látható, egy hölgy, bizonyos Sara Mapelli, 12 ezer méh társaságában táncol egy tisztáson. Állítólag a halálos adag méhszúrás 50 körül van, tehát Sara egy kisebb falura való halált hordoz magán, látható átéléssel, mondhatni élvezettel. Elég egy rossz mozdulat, egy félelem-hullámocska, és annyi.  


Szólj hozzá!

Címkék: szabadság gmo hatalom méh

Egy mozgalom, amit lehetetlen nem észrevenni

2013.04.15. 15:11 VKaufer

Ma érte el úti célját a fiatalokból álló Greenpeace-expedíció, és négyezer méterrel az Északi-sark jege alá elhelyezte a Jövő zászlaját, és egy időkapszulában 2,7 millió sarkvidék-védő aláírását - többek között az enyémet és nagy eséllyel a Tiédet is, kedves Olvasó. A Greenpeace expedíciójának tagjai a mínusz harminc fokban egy hetet gyalogoltak sítalpakon és sátoroztak a sarki jégen, 80 kilós szánokat húzva maguk után. Erőfeszítéseik ellenére a mozgó jégtáblák egyre távolabb sodorták őket céljuktól, és amikor már készleteik fogyóban voltak, egy helikopter segítségével tértek vissza az eredeti útvonalra, hogy onnan sítalpakon fejezhessék be az utat a Föld legészakibb pontjáig.

team_Aurora_flag.jpg

A csapat indulásakor hírül vettük, hogy a Sarkvidéki Tanács (egy kormányközi egyeztető testület) látogatást tesz az Északi-sarkon. A Greenpeace-csapat egyik tagja, Josefina Skerk, a svéd parlament számi származású képviselője találkozót kért tőlük. Jó lett volna azon a helyen találkozni a politikai vezetőkkel, amelyre éppen a figyelmüket kívánjuk felhívni. Szerda éjjel jött a szomorú hír, hogy a tanács tagjai már megjárták a sarkpontot és el is indultak haza - válaszra sem méltatva Josefinát.

Mi azonban nem az a mozgalom vagyunk, amelyet ilyen egyszerűen figyelmen kívül lehet hagyni: ezért most szombaton, április 20-án a világ különböző pontjain több ezren veszünk majd részt egy közös akcióban.

Aznap Buenos Airestől Bangkokig, Yellowknife-tól egészen Johannesburg-ig több száz városban fogjuk hatalmas csoportképekben megjeleníteni: I ♥ Arctic. Az eseményről készült fotókat pedig egy névre szóló albumban adjuk át májusban a Sarkvidéki Tanács külügyminisztereinek az észak-svédországi Kiruna városában.

Ami az Északi-Sarkvidéken történik az mindannyiunkat érint, mert a klímaváltozás az emberiség jövőjét veszélyezteti. Ezért jövünk össze Április 20-án Budapesten is, hogy több százan egy szívet formálva küldjük el a magyarok üzenetét a világ vezetőinek: Mentsük meg a Sarkvidéket!

Várunk Téged is a Critical Mass felvonulás indulása előtt egy órával. További részletek itt.


Szólj hozzá!

Címkék: politika akció aktivizmus sarkvidék piszkos energia északi-sark északi-sarkvidék

Veszélyben az európai mezőgazdaság: ideje, hogy betiltsuk a méhpusztító növényvédő szereket

2013.04.11. 08:45 Greenpeace

A tányérunkra kerülő élelmiszerek jó része erősen függ a beporzást végző rovarok – pl. méhek - lététől, hiszen ennek a tevékenységnek óriási szerepe és jelentősége van a mezőgazdaságban. Ám a növényvédő szerek használata egyre nagyobb mértékben veszélyezteti mind a méhek, mind a gazdálkodás jövőjét.

A Greenpeace kedden tett közzé egy tudományos összefoglalót a beporzó rovarokról és az európai mezőgazdaságról. A tanulmány kiemeli, mennyire fontos a méhpopulációk egészsége mind gazdasági, mind ökológiai szempontból, továbbá a méheket károsító növényvédő szerek betiltását sürgeti. A méhkolóniákat, és a rovarok által történő beporzás folyamatát, mely az európai mezőgazdaság és élelmiszer-termelés alapját jelenti, csak egy ilyen átfogó tilalom védheti meg.GP_BEE.jpg


2 komment

Címkék: európai unió mezőgazdaság méhek élelmiszer mérgek vegyi anyagok

Kiszálltak a mókuskerékből

2013.04.06. 23:51 Zöld_Dani


Szólj hozzá!

Címkék: életmód mezőgazdaság megoldások élelmiszer jó dolgok

A húsvéti fagyok és a globális felmelegedés…

2013.04.04. 10:12 majcsi

A brit országos meteorológiai szolgálat szerint Nagy-Britanniában 1962 óta nem volt ilyen hideg március. Valóban, Londonban a Húsvét idén fagyot is hozott.

Hogy Magyarországon mi a helyzet, azt mindannyian jól tudjuk, a húsvéti hónyúlépítés lett a legnépszerűbb része az ünnepi előkészületeknek. 

Berlin népszerű fürdőhelyét, a Wansee-t hagyományosan Nagypénteken nyitják meg – ekkor kezdődik a szezon. Ám idén nem igazán volt strandolásra alkalmas idő – az épphogy nulla fok feletti hidegben hóembert építettek az érdeklődők, és csak pár vállalkozó kedvű vendég vetette bele magát a fagyos vízbe.

germany-europe-weather-wannsee.jpg

Az emberek Stockholmban is gondolkodóba estek: vajon akkor most karácsony van, vagy húsvét… És a télgyötörte tájat nézve ezt nem is lehet felróni nekik. Ilyenkor már ott is enyhesebb szokott lenni az idő.

De hát mi folyik itt?

Mint az időjárás esetében az lenni szokott, sok a bizonytalansági tényező. Mégis, egyre több kutatás mondja, hogy egyre gyakoribbá válhatnak olyan hideg időszakok, mint amilyen most márciusban tört be Észak- és Közép-Európába - mert a globális felmelegedés miatt olvad a sarki jégsapka.

De miért is volt most ilyen hideg Európában?

Normál esetben viszonylag enyhesek a telek Európában, az Atlanti-óceán felől jövő nyugati szelek miatt. Ám idén márciusban a szél leginkább északkeletről fújt, és Európa nagy részébe fagyos sarki levegőt hozott.

Hogyan lehetséges ez?

A szél a légkör cirkulációs mintázatainak megfelelően áramlik, a cirkulációt viszont az északi, illetve a délebbi hosszúsági fokok közti légnyomáskülönbség befolyásolja. Márciusban kicsi volt a nyomáskülönbség, ami gyengítette a nyugati atlanti légáramlatok erejét, és emiatt a hideg sarki és szibériai levegő végigsöpörhetett Európán.

És hogy mi köze ennek a sarki jéghez?

A globális felmelegedés következtében olvad a sarki jégsapka, melynek kiterjedése - az eddigi mérések alapján - tavaly szeptemberben volt a legkisebb. Az éghajlati modellek szerint az óceán felett elhelyezkedő jégsapka megakadályozza, hogy a víz hőt bocsásson ki. Ám a jégfelület csökkenése az éghajlati rendszerek további felborulását eredményezheti.  Számos nemrégiben készült tanulmány bebizonyította, hogy ennek egyik következménye lehet a légköri cirkuláció megváltozása (hisz, ahogy említettük, csökken a légnyomás észak és dél között), amely gyakoribbá teszik az Európába betörő hideghullámokat. A potsdam-i Éghajlatkutató Intézet tudósai szerint Európában háromszorosára nőhet a hideghullámok száma a sarki jég zsugorodása miatt.

A sarkvidéki magaslégkörben ún. futó légáramlások (jet-ek) keringenek horizontális irányban. Egyes tanulmányok szerint az olvadó jég a sarki jet-ek áramlását is megváltoztatja, aminek következtében az Északi-sark felől jeges levegő áramlik dél felé. Ez szintén a rendszer egyensúlyát veszélyezteti.

KARL RITTER cikke alapján


3 komment

Mit tesz az emberrel az autó?

2013.04.03. 11:49 Zöld_Dani


Szólj hozzá!

Címkék: videó autó vicces ostobaság

Az Európai Bizottság fullánkja

2013.04.01. 15:31 EPSPS (törölt)

Az írás eredetileg a Magyar Nemzet 2013. február 9-i hétvégi számában jelent meg.

Elsőre elég abszurd, hogy az unióban igen komoly vita zajlik arról, hogy a mézben lévő pollen természetes alkotóelem vagy összetevő-e. Pedig az ehhez hasonló szóbűvöléseknek elképesztő gazdasági és egészségügyi következményei vannak. Vagy legalábbis lennének, ha az EU nem gondolná meg magát egy év után. A kérdés nem dőlt el: a tagállamoknak keddig kell a végleges álláspontjukat ismertetniük, hogy mennyire fontos számukra az általunk fogyasztott méz génmódosítástól való mentessége és a vásárlók korrekt tájékoztatása.

1 GP0S3S.jpg

Mivel a mézről a 2001 óta nem volt újabb határozat, az Európai Bíróság arra alapozva 2011 szeptemberében egy peres ügyet megoldva úgy döntött, hogy a génmódosított pollen nem minősül GMO-nak, mert a mézben nem képes génátvitelre. Helyette „GMO-ból előállított” összetevője van a méznek, ami a méhész tevékenysége folytán kerül a termékbe. Ez így nem teljesen igaz, mert a pollen elsősorban a méhek nyomán jut a mézbe, a méhész csak később, a centrifugálás során változtathatja meg a mennyiségét. Viszont ha a pollen összetevő, akkor azt jelölni kell a forgalmazásra szánt méz címkéjén.


Szólj hozzá!

Címkék: politika egészség szabadság európai unió gmo mezőgazdaság méhek élelmiszer félrevezetés fenntarthatóság monsanto szégyelljék magukat

süti beállítások módosítása