Avagy perfluorozott kemikáliák outdoor ruhákban.
A Greenpeace vízálló outdoor ruházati termékek vegyianyag-szennyezettségét vizsgálta. 17 terméket elemeztünk: 15 vízálló dzsekit és két pár kesztyűt. Az összes termék tartalmazott káros perfluorozott anyagokat (PFC-ket), még a PFC-mentesként hirdetett dzseki is perfluorozott vegyülettel szennyezett volt.
Az ENSZ Közgyűlése 1985-ben foglalta határozatba az önkéntesek nemzetközi napjának megtartását, ez tehát a te napod. Egyben lehetőség arra, hogy a Greenpeace Magyarország nevében köszönetet mondjak nektek, aktivistáknak, akik minden veszéllyel, hőséggel, faggyal dacolva, vállvetve küzdötök egy élhető bolygóért.
Japántól Brazíliáig, Norvégiától Új-Zélandig csaknem 200 000 önkéntes harca ez, nem ritkán kamerák kereszttüzében egy-egy akció alkalmával, de sokszor „csupán” számítógép előtt ülve, cikkeket, tanulmányokat fordítva. Egyik tett sem kisebb vagy nagyobb a másiknál. A Greenpeace Magyarország minden egyes önkéntesének köszönhető, hogy itthon is egyre többen veszik észre a környezetvédelem fontosságát, és emelik fel a szavukat egy zöldebb és békésebb jövőért.
A ti segítségetek nélkül a Greenpeace nem lehetne az az energikus, konfrontatív, a környezetszennyezőkkel szemben a világon bárhol cselekedni képes szervezet, amilyen ma.
Egy friss kutatás [1] megdöbbentő eredményeket hozott: az 1845 és 2010 közötti összes globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás kétharmadáért csupán 81 cég és 9 ország felelős. [2] [3] A Gazprom az ötödik a befektetői vagy állami kézben lévő első húsz vállalat közül, a Shell pedig hatodik a Climatic Change (Klímaváltozás) című tudományos lapban megjelent kutatás szerint.
„A kutatásban szereplő szén-dioxid-mennyiség fele 1986 óta, vagyis az utóbbi 25 év alatt került kibocsátásra, amely földtörténeti szempontból meglehetősen röpke idő. A változás sebessége szédítő: a légkör szén-dioxid-tartalma utoljára több millió évvel ezelőtt volt ilyen magas, ekkor a Kárpát-medencében például még a Pannon-tenger hullámzott. Nem tudjuk, hogy túlélheti-e az emberi civilizáció az ilyen mértékű változást” – emlékeztetett Bozsó Brigitta, a Greenpeace Magyarország klíma és energia kampányának felelőse.
Nézd meg a brit The Guardian újság interaktív infografikáját is!
Békés tüntetéstől a drámai megszállásig: avagy mik történtek azóta, hogy az Arctic Sunrise hajónk szeptember 18-án demonstrációba kezdett. Kérjük, írd alá a petíciónkat: engedjék szabadon a hajót és a rajta tartózkodó 30 aktivistánkat!
Blogbejegyzésünket folyamatosan frissítjük.
11:15 – Az egyesült királyságbeli Phil Ballt szabadon bocsátották a szentpétervári büntetés-végrehajtási intézetből.
16:15 – A Nemzetközi Tengerjogi Bíróság a mai napon kötelező érvényű határozatában elrendelte, hogy az Orosz Föderáció engedje szabadon a Greenpeace Arctic Sunrise hajóját, a 28 aktivistát, valamint a két szabadúszó újságírót. Hollandia cserébe 3,6 millió eurós kötelezettségvállalást fizet Oroszországnak.
Oroszországot most bírói döntés kötelezi: az orosz alkotmány kimondja, hogy a nemzetközi jog az orosz jogrendszer elválaszthatatlan része, és az orosz bíróságok kötelesek érvényesíteni a döntést. A Greenpeace így azt várja, hogy Oroszország tiszteletben fogja tartani az ENSZ tengerjogi egyezményét (UNCLOS) és a tengerjogi bíróság döntését, ahogy azt a múltban is tette.
A határozat teljes szövege itt olvasható.
15:45 – Az orosz Roman Dolgovot és a svéd Dimitrij Litvinovot szabadon bocsátották a szentpétervári büntetés-végrehajtási intézetből.
14:25 – A török Gizem Akhant és a kanadai Alexandre Pault szabadon bocsátották a szentpétervári büntetés-végrehajtási intézetből.
Varsóban a klímatárgyalások első hetében puskaporossá vált a hangulat. Minden okunk megvan arra, hogy feltételezzük: az ENSZ-tárgyalásokat idén a szénhidrogénlobbi vezérli távirányítással.
Japán pénteken bejelentette, hogy visszavonja korábbi kibocsátáscsökkentési vállalásait, és 27-ről 3%-ra csökkenti a 2020-as célkitűzéseit az 1990-es értékekhez képest: vagyis nem kíván egy fűszálat sem keresztbe tenni a következő hét évben. Ausztrália kormánya szerdán egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely megszüntetné a megújulókra és a szén-dioxid-kibocsátás 80%-os csökkentésére szánt állami támogatást. Mindehhez pedig Kanada miniszterelnöke gratulált elsőként.
Szinte hetente jelenik meg egy-egy új tanulmány arról, hogy vegyszerekkel szennyezettek Európa felszíni vizei, és ezen vegyi anyagok bejuthatnak a csapvízbe is. Más kutatások pedig a palackozott vizek szennyezettségéről számolnak be. Gyakorlatilag lehetelen kikerülni a körülöttünk lévő káros vegyi koktélt. A vegyipari cégek ahol tudnak ellenállnak, a döntéshozók meg elodázzák a megoldás felé mutató döntéseket.
Egy szeptemberben megjelent francia tanulmány szerint a csapvizek növényvédőszer-, főként gyomirtószer-tartalma egyáltalán nem elhanyagolható mértékben járul hozzá a szervezetünkbe bejutó károsanyag-mennyiséghez. A francia vizsgálatok ráadásul több, Európában már betiltott, egészségünkre kockázatot jelentő növényvédő vegyszert is kimutattak a csapvizekben. A Levegő Munkacsoport 2011-es tudományos vizsgálatai is[1] jelentős gyomirtó-koncentrációt mutattak hazai felszíni vizekben és a budapesti csapvízben is. Az emberi hormonrendszert károsító, hazánkban elterjedt acetoklórból például a hatályos határérték több mint dupláját is mérték csapvízben, és több betiltott vegyszert is kimutattak.
Sajnos az európai vizek mezőgazdasági vegyszerszennyezettsége elterjedt jelenség. A funkciójuknál fogva mérgező növényvédőszerek a legelterjedtebb veszélyes szennyezők az európai vizekben. Az Európai Bizottság 2011-es közleménye szerint az európai folyókban talált veszélyes anyagok 74%-a növényvédő szer volt. A Bizottság szerint ez azért is különösen aggasztó, mert a hatályos jogszabályok nem ezen vegyi anyagok vizekbe jutása ellen küzdenek.
Sajnos ráadásul az uniós döntéshozatal döcögése és az ipari ellenállás miatt – bár a jogszabály már kimondja, hogy ki kell vonni a hormonrendszert károsító (endokrindiszruptor) anyagokat a mezőgazdaságból, növényvédelemből és a rovarirtásból-szúnyogirtásból – mégsem történt mindezidáig semmilyen konkrét lépés. Jelenleg még az sincs eldöntve, hogy egyáltalán milyen kritériumok alapján fogják ezen anyagokat kiválasztani, így továbbra is bekerülnek ezen kockázatos, fejlődési rendellenességekhez, sőt rákos megbetegedésekhez, cukorbetegséghez is hozzájáruló anyagok az élelmiszerekben és a vizeinkben is. Sajnos még megfelelő jogszabályi előírás sincs arra, hogy egyéb termékekből valamikor kivonják ezen emberi hormonrendszert károsító anyagokat, ezért találhatóak meg ezek például a palackozott vizek műanyagjában és oldódhatnak bele a palackozott ásványvizekbe. Egy szintén 2013 szeptemberében bemutatott német vizsgálat szerint a palackozott vizekből is kimutathatóak a hormonrendszerünkbe beavatkozó szerves anyagok. Korábban az ELTE kutatói is találtak káros antimont hazai közismert PET-palackos ásványvizekben, ami az arzénhez hasonlóan, bár annál kevésbé mérgező.
Bár normális esetben nem a vízivás révén jut belénk a legtöbb szennyezőanyag, hisz sajnos az élelmiszereink, a levegőnk, lakó- és munkakörnyezetünk is tele van káros anyagokkal, de a vizekben fellelhető kemikáliák is tovább terhelik a szervezetünket.
Egy európai ember véréből, sőt egy újszülött köldökzsinór-véréből is átlagosan 300 szintetikus anyag, köztük számos növényvédőszer és egyéb hormonkárosító anyag mutatható ki. Így kimondhatjuk: a jelenlegi előírások egyáltalán nem védenek meg minket a vegyszerek káros hatásaitól, sőt még egy gyermeknek sincs esélye arra, hogy szennyezésektől mentesen kezdje meg az életét. A különböző vegyi anyagok, a bennünk lévő vegyi koktél együttes hatásáról pedig szinte semennyi információnk sincs, így ha tiszta egészséges környezetben akarunk élni, ahhoz radikális jogi lépésekre van szükség. A cégek maguktól nem vonják vissza a káros anyagaikat, csak ha jogilag kényszerítjük rá őket. (Sőt a tapasztalatok szerint a betiltott kemikáliákat vígan forgalmazzák tovább a fejlődő országokban.) Ezért az első lépésként legalább itt, Európában kellene végre valósággá tenni az elfogadott alapelveket, jogszabályokat, és legalább a bizonyítottan egészségkárosító anyagokat váltsuk ki a mindennapi használatból: a növényvédelemből és mindennapi termékeinkből.
A szerző, Simon Gergely a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.
[1] Az MTA NKI nem akkreditált mérései
Ma kezdődtek meg az ENSZ klímaügyi tárgyalásai Varsóban. Gazdag és szegény országok politikusai, nemzetközi szervek, civil szervezetek és az ipari szektor képviselői két hétig azon munkálkodnak, hogy enyhítsenek a visszafordíthatatlanon, és hogy valahogyan mégis megállítsák ezt a +2°C felé robogó, fosszilisokkal tüzelt vonatot. Bizonyos kérdések mentén meglehetősen megosztott ez a sokfelől jött egyezkedő közösség, és vállvetett harc helyett egymásnak feszülnek az érdekek.
Ma 50 napja, hogy börtönben vannak azok a Greenpeace-aktivisták, akik 2013. szeptember 18-án egy békés, erőszakmentes demonstrációban vettek részt az Északi-sarkvidéken.
Ők így élték meg az eddigi eseményeket:
„” |
@gp_sunrise, szeptember 19.
FRISS: Az Arctic Sunrise felett egy helikopter köröz, ledobnak egy kötelet. Lehet, hogy a Parti Őrség próbál a fedélzetre szállni. #SaveTheArctic |
„” |
@gp_sunrise, szeptember 19.
Az orosz hatóságok felfegyverkezve a fedélzeten vannak. Most törnek be éppen a kommunikációs szobába. #SaveTheArctic |
„” |
@gp_sunrise, szeptember 19.
A legfrissebb hírek a fedélzetről: a legénység a helikopterleszállón térdel, és fegyverek szegeződnek rájuk. #SaveTheArctic |
„” |
@gp_sunrise, szeptember 19.
Elég félelmetes az egész. Hangos dörömbölés, üvöltözés oroszul. Még mindig próbálják berúgni az ajtót. #SaveTheArctic |
Az Európai Parlament október 23-án szavazott a következő 7 évre vonatkozó EU-s halászati alapról. A 2014 és 2020 közötti periódusban 6,7 milliárd euró kerül szétosztásra a tagállamok között. A Greenpeace és sok más tengervédelemmel foglalkozó civil szervezet aktív és hathatós tevékenységének köszönhetően sok olyan támogatás megszűnik, mely tovább növelné az európai halászati kapacitást – ezzel is lassítva a tengeri ökoszisztémák kimerítésének ütemét. Emiatt az Európai Parlament is úgy döntött, hogy az EU nem fogja anyagilag támogatni új halászhajók építését.
Az EU azonban még így is hozzásegítheti a halászokat a magasabb fogások lehetőségéhez, mivel a hajók motorjának cseréjére fel lehet majd venni uniós támogatást. Nem csak a halászati ágazatban, hanem az egész EU-s foglalkoztatás kulcsfontosságú kérdése napjainkban a fiatalok foglalkoztatása. Ahogy a mezőgazdasági ágazatban, úgy a halászatban is egyre magasabb az átlagéletkor, ezért az új alap anyagilag is támogatni fogja a fiatal, pályakezdő halászokat. Szintén a nagyobb fogás lehetőségéhez járulnak hozzá a haltárolási támogatások, és azon halászok anyagi kompenzálása, akik a lecsökkent halállományok miatt kénytelenek ideiglenesen felfüggeszteni tevékenységüket.
Ami viszont rendkívül pozitív, hogy adatgyűjtésre és ellenőrzésre jelentősen több pénz fog jutni: az előbbire a teljes pénzügyi keret 12,97%-a, míg az utóbbira a 12,5%-a. Mindkét érték közel a duplája a tervezett bizottsági javaslathoz képest. Szerencsére az a javaslat elutasításra került, mely kiszélesítette volna a „kisléptékű halászat” fogalmát, mely jelen definíció szerint a 12 méternél kisebb vontatóháló nélküli hajókat jelenti. További pozitívum, hogy nem kaphatnak támogatást azok a halászhajók, akiket illegális tevékenységen kapnak rajta.
Még 2 évig lehetőség lesz a halászhajók leselejtezésére támogatást felvenni, mely habár elvileg az európai flották csökkentését segíti, a gyakorlatban azonban sok esetben visszaélésre ad okot. Egyes halászati cégek ugyanis röviddel a felújítási támogatás felvétele után le is selejtezték a hajójukat – szintén közpénzből finanszírozva a procedúrát.
Már csak a Parlament, a Tanács és a Bizottság közös tárgyalásán a sor, hogy elfogadja azt a nyílt üzenetet, melyet a képviselők fogalmaztak meg, hogy a jövőben a halászati alap ne a túlhalászat növekedéséhez, hanem a fenntartható halgazdálkodáshoz járuljon hozzá.
Óriási mennyiségben kapunk üzeneteket, leveleket, plakátokat, támogatást a sarkvidéki harmincaknak szánva. Sokan kérdeztétek, mit tehetnétek értük – ezért állítottuk össze ezt a listát: 30 dolog, amivel segíthetsz.
A barátom, Sini Saarela, sok más greenpeace-es társával együtt a murmanszki börtönben ül. Ők a világon az elsők között lehetnek, akik hosszú börtönbüntetést kaphatnak azért, mert meggyőződésükből cselekedtek a klímaváltozás megfékezéséért, és békésen tüntettek a sarkvidéki olajfúrások ellen. Sini és a többi sarkvidéki aktivista olyan ügyben cselekedett, amelynek sürgősségével több millió ember egyetért: megpróbálták távol tartani a fosszilis üzemanyagokat bolygónk légkörétől.
Henry Thoreau, Mahatma Gandhi és Martin Luther King mind hittek abban, hogy időnként az egyéneknek erkölcsi kötelességük, hogy polgári engedetlenségben vegyenek részt. Véleményem szerint most, a klímaváltozás súlyosbodásával ilyen időhöz érkeztünk.
Az eredeti, angol nyelvű levél itt olvasható.
(Kattints a képre a nagyításhoz.)
Tárgy: Ejtsék a kalózkodás vádját, és azonnal engedjék szabadon a „sarkvidéki harmincakat”
Tisztelt Putyin Elnök Úr!
Azért írunk Önnek, hogy megkérjük, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ejtsék a 28 Greenpeace-aktivista, a szabadúszó fotóriporter és a szabadúszó operatőr elleni abszurd kalózkodási vádat; valamint hogy az esetleges vádak álljanak összhangban a nemzetközi és az orosz joggal. Hisszük abban, hogy Ön is tiszteli és elismeri az erőszakmentes tüntetések jogát.
Amint azt tudja, az orosz hatóságok szeptember 19. óta fogva tartják a Greenpeace hajójának, az Arctic Sunrise-nak 30 legénységi tagját, miután az orosz hatóságok annak fedélzetére szálltak a Pecsora-tengeren. A legénység – melynek tagjai között vannak oroszok és más nemzetiségűek is – békés, erőszakmentes tüntetésen vett részt.
Nagyon örültünk szeptember 25-i nyilatkozatának, mely szerint Ön sem hiszi, hogy a Greenpeace-aktivisták kalózok lennének. Amint tudja, a Greenpeace aktivistái fegyvertelenek voltak, és békés módon tüntettek az Északi-sarkvidéket fenyegető olajfúrási tevékenységek ellen.
Az Északi-sarkividéken történő fúrás veszélyes, kockázatos vállalkozás. Egy esetleges olajkiömlés katasztrofális hatással lenne a Földnek erre az egyik legérintetlenebb, egyedi és gyönyörű vidékére, ráadásul hosszú távon befolyásolná a sarkvidéken lakó közösségek életét is. Az ilyen balesetek kockázata folyamatosan fennáll, ugyanakkor az olajipar nincs felkészülve egy esetlegesen bekövetkező katasztrófa negatív hatásainak megfelelő elhárítására, enyhítésére.
A sarkvidéki olajfúrásnak a klímaváltozásra is jelentős hatása van, mely a világon mindenütt érezhető, mégis a világ legsérülékenyebbjei fizetik meg a fejlett országok tétlenségét. Elérkezett az idő a fosszilis üzemanyagok leváltására, mostantól a biztonságos, tiszta, megújuló energiaforrásoké a jövő.
Felkérünk minden államot, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt az emberiség e értékes kincsének megőrzéséért, és lépjenek túl az olajtól mint energiaforrástól való függésen. Arra kérjük Önt, az egyik leginkább érintett ország vezetőjét, hogy vezesse személyesen ezeket az erőfeszítéseket.
Világszerte milliókkal együtt követeljük, és bizakodva várjuk, hogy az orosz hatóságok ejtsék a kalózkodás vádját, bánjanak a „sarkvidéki harmincakkal” a nemzetközi és az orosz jognak megfelelően, erősítsék meg a békés tiltakozáshoz való jogot, és újítsák meg erőfeszítéseiket az Északi-sarkvidék megóvása érdekében.
Tisztelettel:
Mairead Maguire, Nobel-békedíjas (1976) – Észak-Írország
Betty Williams, Nobel-békedíjas (1976) – Észak-Írország
Adolfo Pérez Esquivel, Nobel-békedíjas (1980) – Argentína
Desmond Tutu érsek, Nobel-békedíjas (1984) – Dél-Afrika
Óscar Arias Sánchez, Nobel-békedíjas (1987) – Costa Rica
Rigoberta Menchú Tum, Nobel-békedíjas (1992) – Guatemala
José Ramos-Horta, Nobel-békedíjas (1996) – Kelet-Timor
Jody Williams, Nobel-békedíjas (1997) – USA
Sirin Ebádi, Nobel-békedíjas (2003) – Irán
Tavakkul Karmán, Nobel-békedíjas (2011) – Jemen
Leymah Gbowee, Nobel-békedíjas (2011) – Libéria
Az élelmezési világnap alkalmából az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) ismét emlékeztet minket arra, hogy az alultápláltság még mindig súlyosan fenyegeti a világ lakosságát: minden negyedik 5 évnél fiatalabb gyermeknél tapasztalható valamilyen fejlődési rendellenesség, kétmilliárd ember szenved vitamin- vagy más, az egészséges élethez szükséges ásványi anyag hiányában.
Mindezért nem egyetlen tényező okolható, ezért az egész problémára nincs egy egyszerű megoldás, ezért a FAO mindezt úgy definiálja, hogy „az egészséges emberek az egészséges élelmiszer-rendszerekre vannak utalva.” Az egészséges élelmezési rendszer alapkövetelménye az egészséges élelmiszerek fenntartható mezőgazdasági előállítása, mely alapjául szolgál annak, hogy „az egészséges táplálkozás mennyiségileg és minőségileg is kiegyensúlyozott.”
Egyik aktivistánk, Bence szeptember végén Bulgáriában vett részt egy erőszakmentes demonstrációban az Északi-sarkvidék megóvásáért. Az ő beszámolója következik.
Amint mászok fel a tetőre, hátamon egy cirill betűs „GAZPROM – ВЪН ОТ АРКТИКА!” (Gazprom – vonulj ki az Északi-sarkról) feliratú transzparenssel, egy tévéstáb interjút akar készíteni velünk. Eléggé groteszk helyzet. Eközben a többi, különböző nemzetiségű aktivista láncolja magát a benzinkút töltőstandjaihoz „Engedjék szabadon a Greenpeace-aktivistákat” feliratú bannereket tartva, ellehetetlenítve ezzel a tankolást. Bolgár természetvédő társam gyorsan megválaszolja a kérdéseket, s pár perc múlva bontjuk is a transzparenst Bulgária egyetlen Gazprom benzinkútja főépületének tetejéről.
Kumi Naidoo, a Greenpeace International ügyvezető igazgatója levelet írt Vlagyimir Putyinnak, Oroszország elnökének.
Kumi hajlandó Oroszországba költözni, és ott is maradni, amíg a „sarkvidéki harmincak” ügye tart. Kumi személyes kezességet is vállal a harminc letartóztatott ember jó magaviseletéért, amennyiben szabadlábra helyezik őket.
Egyperces interjú Kumi lépéséről (angolul):
A cikk Kumi Naidoo levelével folytatódik.
Hírességek is csatlakoztak ahhoz a 800 emberhez, akik Londonban demonstráltak az Oroszországban letartóztatott Greenpeace-aktivistákért.
Az Orosz Parti Őrség lefoglalta a szervezet Artic Sunrise nevű hajóját, és letartóztatta az olajfúrások ellen tiltakozó aktivistákat. A Murmanszkban fogvatartottakért, ahogy a világ számos más pontján, Londonban is az orosz nagykövetség elé vonultak az emberek.
„Törvényes jogunkat gyakoroljuk a békés demonstrációhoz” – válaszolta a Guardian újságírójának kérdésére Jude Law, aki Paul Simonon zenész társaságában érkezett a helyszínre. A színész és Albarn is barátja az egyik elfogott aktivistának, Frank Hewetsonnak.
Számos jogi szakértő megszólalt a Greenpeace International hajója, az Arctic Sunrise megszállásával és elkobzásával, továbbá a legénység ellen felhozott kalózkodási vádakkal kapcsolatban. Íme néhány közülük.
A hollandiai Utrechti Egyetem nemzetközi büntetőjogi professzorát 2013. szeptember 20-án idézték a holland médiában (1, 2):
„Ha az általam ismert tények pontosak, az Orosz Parti Őrségnek nem volt joga [a hajó megszállásához].”
A Lappföldi Egyetem alapvető jogi és emberi jogi vendégprofesszorának tweetje szerint „Oroszország nemzetközi törvényt sértett”. Kirchner egy jogi elemzést is közzétett. Részletek az elemzésből:
„[…] úgy tűnik, Oroszország számos nemzetközi kötelezettségét figyelmen kívül hagyta annak érdekében, hogy rákényszerítse a környezetvédőket békés demonstrációjuk befejezésére.”
„Oroszország Arctic Sunrise-zal kapcsolatos tevékenysége összeférhetetlen a nemzetközi vizeket szabályozó tengerjogi egyezménnyel, az emberi jogok európai egyezményével, a bécsi egyezmény konzuli kapcsolatokra vonatkozó részével, és vélhetően további nemzetközi egyezményekkel. Úgy tűnik, Oroszország megsértette a legénység alapvető jogait, valamint a lobogó szerinti ország (Hollandia), és a legénység lakóhely szerinti államainak törvényeit is. Ha Oroszország követni szeretné a nemzetközi egyezményeket, biztosítania kell a legénység és a hajó gyors szabadon bocsátását.”
Békés tüntetéstől a drámai megszállásig: avagy mik történtek azóta, hogy az Arctic Sunrise hajónk szeptember 18-án demonstrációba kezdett. Kérjük, írd alá a petíciónkat: engedjék szabadon a hajót és a rajta tartózkodó 30 aktivistánkat!
Blogbejegyzésünket folyamatosan frissítjük.
A legújabb eseményeket lásd új cikkünkben.
08:00 – A sarkvidéki harmincak átszállítása Murmanszkból ma, helyi idő szerint hajnali ötkor kezdődött. A Greenpeace International úgy tudja, hogy a szállítás börtönvonaton történik. A harmincak ügyvédeit, akik ma reggel megpróbálták meglátogatni védenceiket Murmanszkban, úgy tájékoztatták a börtönben, hogy mind a harminc rab átszállítása folyamatban van.
Ben Ayliffe, a Greenpeace International sarkvidékkampány-felelőse így nyilatkozott: „Még nem tudjuk, hogy az igazságtalanul megvádolt embereink átszállítása vajon javulást jelent-e a körülményeikben és alapvető emberi jogaikat illetően. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy elérjük, hogy a sarkvidéki harmincak átszállítása emberi körülmények között történjen.”
13:00 – Ma az alternatív Nobel-díjként is emlegetett Right Livelihood Award több mint 75 díjazottja, valamint a World Future Council tagjai felszólították az orosz hatóságokat, hogy azonnal engedjék el a Greenpeace 28 aktivistáját és a két újságírót, akiket a sarkvidéken zajló olajfúrások elleni békés tiltakozásukért tartóztattak le.
Az aláírók több mint 30 ország állampolgárai, és „nagyra becsülik a józan és erőszakmentes tiltakozásokat a Gazprom olajfúrásai ellen a sarkvidéken, amelyek a törékeny sarkvidéki környezetre és a globális klímára egyaránt veszélyes fenyegetést jelentenek”.
A nyilatkozat teljes szövege és az aláírók névsora itt található.
A svéd energiaórás nem annyira „zöld”mint ahogy azt jól hangzó neve (Vízesés) sugallja. Kelet-Németországban barnaszenet bányászik, a klímavédelmi szempontból egyik legkárosabb fosszilis energiahordozót. Ezért tiltakoznak svéd és német Greenpeace aktivisták ma hajnal óta a szénvonatoknak fenntartott síneken. Alább az egyikük, Gregor Kessler beszámolója:
„Korom sötét van még, amikor megérkezünk a kelet-német Lausitz közepébe. Néhány ház vesz körül minket és néma csend, ahogy az természetes ilyentájban. Az út végén három pár vonatsín, amelyeket a Vattenfal használ barnaszénszállításra, a lignitbánya és a Schwarze Pumpe (Fekete Pumpa) nevű szénerőmű között. A hely a semmi közepének tűnik, de valójában az európai energiagazdálkodás egyik neuralgikus pontja. Ezért vagyunk mi itt.
A nap még nem kelt fel, amikor 40 német és svéd aktivista hatalmas betonnal töltött fémdobozokat helyez a sínekre, és odaláncolja magát. Transzparenseiken az alábbi felirat látható svédül és németül: „Vattenfall a szén gyilkol: válts 100%-ban megújuló energiára!” A síneket a szénszállító vonatok elől hajnal ötkor elzártuk.
A Vattenfall 100%-ban a svéd állam tulajdona, és odahaza büszke arra, hogy energiaforrásainak jelentős része megújuló. Németországi vállalata azonban messze áll ettől, sőt a legmocskosabb energiaszolgáltatónak számít. Az akcióban célbavett Schwarze Pumpe erőmű önmagában naponta 32 000 tonna széndioxidot bocsát ki. Óriási kiterjedésű nyíltsziní lignitbányái eddig több ezer ember otthonát vették el és a szám egyre növekszik.
Megújuló kontra fosszilis energia: ez az a harc, ami Európa klímájának jövőjét meghatározza és sorsunkat eldönti. Kiderül, hogy a klímavédelem élharcosai vagy sereghajtói leszünk-e a világban. Ezért kell mindannyiunknak odafigyelnie erre a kelet-német történetre. Ha a Vattenfall és a hozzá hasonló energiaórások tovább égetik a szenet, a megújuló energiaforrások nem kapnak teret a kontinens energiaellátásában és a radikális csökkentés helyett tovább növekszik majd széndioxid kibocsátásunk.
Kilenc óra telt el és a közönségünk egyre növekszik: rendőrségi autók és helikopterek kőröznek, újságírók gyülekeznek, és a Vattenfall emberei igyekeznek megtalálni a módját, hogy az aktivistákat eltávolítsák a sínekről. Aktivistáink mindeközben arról beszélnek a sajtónak, hogy mekkora környezeti és egészségügyi kárt okoz a barnaszén. Mi csak reménykedünk, hogy akciónk révén Svédországban és Európa más országaiban is minél többen megismerik a Vattenfall mocskos titkait.”
Magyarországon a lignitet égető Mátrai Erőmű hasonlóan klímagyilkos: az ország legnagyobb szén-dioxid kibocsátó pontforrása, naponta 16 000 tonna széndioxidot pöfög a levegőbe. Az energiatermelés az ilyen régi ligniterőművekben nem csak környezetszennyező, de hatékonytalan is. A Mátrai Erőmű egy kWh-ra eső szén-dioxid kibocsátása még rosszabb, mint a német Schwarze Pumpe erőműé
Az európai jelentőségű akcióhoz itt csatlakozhatsz: http://www.greenpeace.org/international/stop-destruction-for-coal/
Kövesd nyomon az eseményeket németül: https://twitter.com/greenpeace_de
Az amerikai National Snow and Ice Data Centre tudósai bejelentették, hogy az északi-sarki jég elérte az idei évi minimumát. Az olvadás trendje továbbra is egyértelmű, az idén volt a mérések 34 éve alatt a hatodik legkisebb a jég kiterjedése. Minden idők legszomorúbb rekordja, a 2012-es szerencsére most nem dőlt meg.
IceRide Budapest (Fotó: Járdány Bence)
Szeptember 4-én a Nordvik nevű orosz tankerhajó egy úszó jégtáblának ütközött, miközben a Matisen-szoroson próbált átkelni a Jeges-tengeren. A tankerhajó tele volt pakolva gázolajjal. A hajó egyik ballaszttartálya az ütközés következtében kilyukadt és megtöltődött vízzel. A tanker megszegte az északi hajóutak hajózására vonatkozó szabályokat azáltal, hogy közepes jegesedési körülmények között jégtörő hajó nélkül lépett a területre.
Habár sarkvidékünk megóvása egész bolygónk elemi érdeke, mégis kiemelendő a szerepe nyolc olyan országnak, akik közvetlen fizikai kapcsolatban állnak az Északi-sarkkal. Az ő stratégiájuk kulcsfontosságú a terület védelme érdekében. Mind a nyolc ország – az Északi-sarkvidéki Tanács tagjai – rendelkezik a sarkvidékkel kapcsolatban valamilyen gazdasági, környezeti stratégiával; a leginkább példaértékűt azonban a finnek tudhatják magukénak.
Ahelyett, hogy minél hamarabb kivonnák a forgalomból méhgyilkos szereiket az agrárvegyipari óriások, ők inkább beperlik a tagállamokra, a tudományra és a józan közvéleményre hallgató Európai Bizottságot...
Perre mennek a profitért.
Minden harmadik falat ételünket beporzókat kockáztatjuk. Néhány vegyipari óriás gigantikus profitjáért.
Állítsd meg ezt az őrületet!
Csatlakozz a méhek barátaihoz itt és most: http://www.mehpusztulas.hu
A Syngenta után a Bayer is beperli a Bizottságot méhgyilkos rovarölőszereik uniós korlátozása miatt
A svájci Syngenta nevű agrovegyipari óriáscég jogi úton támadja egy méhgyilkos vegyszer uniós korlátozását. A cég augusztus 14-én az Európai Bíróságra benyújtott kifogásáról tegnap számolt be az európai sajtó. A hasonló jogi eljárások körülbelül két évre is elnyúlhatnak.
“Úgy látszik, hogy a Syngenta továbbra is tagadja azokat a tudományos bizonyítékokat, melyek egyértelműen összekapcsolják a cég rovarölőszerét a méhpusztulással. Ahelyett, hogy az Európai Bizottsággal pereskednének, felelős vállalatként le kellene állítaniuk méhgyilkos termékük marketingjét. A Bizottság helyesen cselekedett. A Greenpeace a továbbiakban is folytatja méhek védelmében indított kampányát, ugyanis ezen vegyszerek használatának környezeti kárai és mezőgazdaságra vonatkozó veszélyei lényegesen nagyobbak vélt vagy valós hasznaiknál.” – reagált a hírre Tömöri Balázs, a Greenpeace magyar méhvédelmi kampányának felelőse.
“A hatóság szerint ismeretlen eredetű somogytúri méhpusztulás esetén is a Greenpeace által a méhpusztulás központjában található napraforgótáblából vett virágmintákban alacsony koncentrációban tiametoxámot mutattunk ki. A tiametoxám egyáltalán nem alkalmazható biztonságosan. A Science-ben, a világ talán legrangosabb tudományos lapjában publikált vizsgálat szerint egészen alacsony, még nem halálos (szubletális) mennyiségű tiametoxám-al szennyezett pollen és nektár hatására a méhek nem találtak vissza a kaptárukba, és kétszeresére növelte meg egy napon belüli haláluk kockázatát.” – tette hozzá Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag szakértője.
A neonikotinoidok erős rovarölőszerek, amelyek a méhek és más beporzók idegrendszerét roncsolják. Nemcsak ezek a vegyszerek, de a Syngenta és más agrovegyipari cégek által gyártott rovarölőszerek is jelentős veszélyt jelentenek a méhekre. Az idén áprilisban bemutatott “Méhpusztulás – Az európai beporzó rovarokat és a mezőgazdaságot fenyegető veszélyek” című jelentésében 7 méhgyilkos vegyszert nevez meg, melyet a Syngenta, a Bayer, a BASF és más cégek gyártanak. Ezek közül 3 a neonikotinoidok csoportjába tartozik. A Greenpeace azon dolgozik, hogy ezeknek a vegyszereknek engedélyeit vonják vissza és a vegyszerintenzív, monokultúrás nagyüzemi mezőgazdaság helyett a modern ökológiai gazdálkodás kapjon támogatást.
A méhgyilkos vegyszerek részleges korlátozása Olaszországban, Franciaországban, Németországban és Szlovéniában sem okozott visszaesést a mezőgazdasági termelésben.
A méhek védelmének célját támogathatja mindenki a Greenpeace által indított >> mehpusztulas.hu << honlapon.
Hiszen minden harmadik falat ételt a beporzóknak köszönhetünk!
Többen biztosan feltennétek a kérdést, hogy mit is lehet csinálni egy héten keresztül egy Bakony lábánál fekvő faluban. Hát ahol korábban 25 patakmalom volt található, oda még egy hét is kevés!
A mostani tábor mondhatni zéruspontja volt egy hosszú távú „álomnak”, melyet a győri székhelyű Reflex Egyesület álmodott meg, mégpedig hogy láthatóvá tegyük és megőrizzük Pápateszér korábbi vízimalmainak maradványait, és a jövőben újra őröljön egy patakmalom helyi termesztésű tájfajtákat. Mindehhez sok lelkes helybéli és távolról érkező önkéntes összefogására van szükség.
Ezért gyűltünk mi össze Pápateszéren, hogy megtegyük az első lépést, elinduljon az a folyamat, mely mind hagyományőrzés, mind pedig önfenntartó mezőgazdaság terén újra a térképre helyezi e kis falut. Ez alatt az egy hét alatt az ide érkező résztvevők fő feladata volt a három patak mentén található vízimalmok feltérképezése, koordinátáinak és állapotának meghatározása. Ez sokkal nehezebb feladatnak bizonyult, mint ahogy elsőre azt gondoltuk, ugyanis több malom közülük már megközelíthetetlen helyen található, helyismerettel rendelkező ember vezetése nélkül elvesztünk volna a sűrű bozótban. Szinte hihetetlen, hogy milyen műemléki értékeket őriznek a falu körüli erdők, elhagyatott falak és malomalkatrészek őrzik emlékét a korábban működő vízimalmoknak. Egyelőre mi csak feltérképeztünk egyes malmokat, hosszabb távon viszont egy teljes tanösvény kialakítására is sor kerül, melyen keresztül megközelíthetővé válnak az épületek, épületmaradványok, és információs táblával is felvértezzük őket.
Azonban nem a Reflex az egyetlen a faluban, aki újra szeretné éleszteni a vízimalmok kultúráját: szerencsére két malom tulajdonosa energiát és időt nem spórolva nekilátott az épületek felújításának, melyből az egyik már teljesen üzemkész állapotban van, hamarosan a hivatalos átadására is sor kerül.
A nappali felfedezőtúráinkat esténként általában előadások és beszélgetések követték. Hétfő este Fülöp Ádám és Tóth Marci tartott beszámolót franciaországi tapasztalataikról. Franciaországban már országszerte több gazda is felismerte az élelmiszer-önrendelkezés fontosságát, ezért ún. gazdapék tevékenységbe kezdtek, vagyis a saját maguk által, helyben termesztett gabonájukat őrlik meg a saját malmukban, melyből aztán a saját pékségükben készítenek péksüteményt. A nagyüzemi mezőgazdaságnak „köszönhetően” sajnos egyre gyorsabban tűnnek el a tájfajták, korábban több ezer búzafajtát termesztettek Európa-szerte, manapság azonban már kétszámjegyűre tehető az elterjedt fajták száma. A biológiai sokféleség megőrzése elengedhetetlen az agrárium túlélése érdekében.
Esténként szó esett még a táplálkozásunk környezetre gyakorolt hatásáról, a műemlékvédelemről, és egy kis betekintést nyerhettünk Kuba életébe is, ahol az orosz olaj- és más nyersanyag importjának megszűnése után a lakosság kénytelen volt saját magának előállítani az élelmiszert, közösségi kertek sorban nyíltak a lakótelepek udvarain, és a társadalom összefogásával sikeresen átvészelték a nehéz időket. A tábort egy rendhagyó esemény zárta, ugyanis megrendeztük Pápateszér első malomjáték-vetélkedőjét is, mely egy versenysorozat első állomása.
A tábor ugyan véget ért, de az igazi feladatok még csak most kezdődnek. Megtettük az első lépést annak érdekében, hogy a pápateszéri vízimolnár életet ne csak az emlékek őrizzék, hanem újra életre keljen!
fotókat készítette: Obermayer András
A Greenpeace tegnap egy bátor és bonyolult akciót hajtott végre a Forma-1 Shell Belga Nagydíjon: a földön, a lelátókon és a levegőben szembesítette a Shell VIP ügyfeleit és a világot a vállalat piszkos sarkvidéki terveivel.
A Greenpeace nem magát a Forma-1-et támadta: úgy gondolja, egyszerűen itt az idő leválasztani a sportot sportszerűtlen szponzoráról.
Hogy zajlott az akció? (A videót Supercarsound és a Greenpeace készítette.)
És hogy kell meghekkelni 150 euróból egy több száz millió eurós sport- és PR eseményt? Így:
A Shellnek ez a videó nem tetszik, ezért leszedette a Youtube-ról, most ismét látható a vimeo-ról.
Miközben a verseny előkészületei tartottak, az érintett országok egyikeként a finn kormány deklarálta az Északi-sarkvidék védelmének fontosságát és kormányhatározatban fogadta el progresszív sarkvidék stratégiáját.
Ha még nem tetted, aláírhatod a petíciónkat itt: www.sarkvidek.hu
