Személyes beszámoló a külföldi közmeghallgatásokról
Paks II környezetvédelmi engedélyezése során megkezdődött a nemzetközi szakasz. Mit jelent ez? A nemzetközi előírások (Espoo-i egyezmény, illetve az európai uniós jogszabályok) értelmében a szomszédos, illetve más uniós országok bekapcsolódhatnak az engedélyezési folyamatba.
Ennek során nem csak szakértői szinten véleményezhetik a hatástanulmányt, hanem a lakosságot is be kell vonni.
A magyar hatóságokat egyrészt írásban is lehet kérdezni, emellett a magyar félnek nyilvános közmeghallgatásokon is be kell mutatnia a tervezett beruházást, és válaszolnia kell a résztvevők észrevételeire. Az engedélyezési eljárás során a külföldi és a hazai véleményeket, kérdéseket egyformán figyelembe kell venni. Vétójoga nincs a szomszédos országoknak, a döntést a magyar hatóság hozza meg; a lakosság felmerült észrevételeire azonban kötelező érdemi választ adni.
Hasonló történt, csak fordított szereposztásban az osztrák heiligenkreuzi hulladékégető, illetve a szlovákiai tőketerebesi szénerőmű esetében. Ezekben az eljárásokban Magyarország is részt vett az Espoo-i egyezmény értelmében. (És végül egyik sem valósult meg, amiben valamilyen mértékben a magyarországi tiltakozás is szerepet játszhatott.)
Beszámolónkból kiderül, mit szólnak a megújulóbarát osztrákok ahhoz, hogy mi történik, ha nem süt a nap és nem fúj a szél. Illetve, hogy hogyan kezelik a magyar illetékesek az atomhulladék máig megoldatlan problémáját, vagy egy esetleges nukleáris baleset kérdéskörét.
Tiltakozó szórólap Bécsből