Greenpeace Magyarország

Talán teljesen természetszerű, hogy a magyar kormány által delegált mintegy kéttucatnyi ember, akik a Paks II kötelező közmeghallgatásain a magyar felet képviselik, nem is annyira a magyar, hanem az atomipari érdekeket viszik.

Ahogyan a többi meghallgatáson, a delegációnak ezúttal a szlovén és a román fővárosban, Ljubljanában és Bukaresten sem sikerült megnyugtatóan megválaszolnia az összes felmerült kérdést. De ez valószínűleg már így is marad. A kérdés csak az, ebbe valóban bele kell-e nyugodni.

(A Greenpeace végigköveti a nemzetközi közmeghallgatások állomásait. Korábbi cikkeink a témában itt és itt.)

A legtöbb outdoor-cég továbbra is PFC-függőségben szenved. De mennyire súlyos ez a függőség? A márkák többsége nem adott egyértelmű választ arra, mely termékeik tartalmaznak PFC-vegyületeket. Ideje tehát, hogy magunk derítsük ki ezt. Lépjünk tovább a nyomozásban, és végezzük el a saját laboratóriumi vizsgálatainkat!

Folytatódnak a közmeghallgatások Paks II-vel kapcsolatosan. Az eddigi horvát, osztrák és román meghallgatás után a következő forduló az ukrajnai látogatás volt. Helyszíni beszámolónk Kijevből.

(Korábbi bejegyzésünk a témában itt.)

Személyes beszámoló a külföldi közmeghallgatásokról

Paks II környezetvédelmi engedélyezése során megkezdődött a nemzetközi szakasz. Mit jelent ez? A nemzetközi előírások (Espoo-i egyezmény, illetve az európai uniós jogszabályok) értelmében a szomszédos, illetve más uniós országok bekapcsolódhatnak az engedélyezési folyamatba.

Ennek során nem csak szakértői szinten véleményezhetik a hatástanulmányt, hanem a lakosságot is be kell vonni.

A magyar hatóságokat egyrészt írásban is lehet kérdezni, emellett a magyar félnek nyilvános közmeghallgatásokon is be kell mutatnia a tervezett beruházást, és válaszolnia kell a résztvevők észrevételeire. Az engedélyezési eljárás során a külföldi és a hazai véleményeket, kérdéseket egyformán figyelembe kell venni. Vétójoga nincs a szomszédos országoknak, a döntést a magyar hatóság hozza meg; a lakosság felmerült észrevételeire azonban kötelező érdemi választ adni.

Hasonló történt, csak fordított szereposztásban az osztrák heiligenkreuzi hulladékégető, illetve a szlovákiai tőketerebesi szénerőmű esetében. Ezekben az eljárásokban Magyarország is részt vett az Espoo-i egyezmény értelmében. (És végül egyik sem valósult meg, amiben valamilyen mértékben a magyarországi tiltakozás is szerepet játszhatott.)

Beszámolónkból kiderül, mit szólnak a megújulóbarát osztrákok ahhoz, hogy mi történik, ha nem süt a nap és nem fúj a szél. Illetve, hogy hogyan kezelik a magyar illetékesek az atomhulladék máig megoldatlan problémáját, vagy egy esetleges nukleáris baleset kérdéskörét.

Tiltakozó szórólap Bécsből

Az Index nagyinterjút közölt a paksi bővítés kormánybiztosával 2015. szeptember 18-án. Aszódi Attila az interjúban azokat az elemzéseket kritizálja, amelyek kimutatták: a paksi bővítés sosem fog megtérülni, sőt az erőmű életben tartása százmilliárdokba fog kerülni a költségvetésnek – azaz nekünk, adófizetőknek. Meggyőződésünk szerint azonban a kormánybiztos több esetben nem a feltett kérdésekre válaszolt, illetve válaszaival félrevezette a témában nem jártas olvasót. Most tételesen sorra vesszük az interjú ezen részeit, hogy segítsünk tisztán látni a ködös paksi bővítés körül.

Huszonkét éves voltam, amikor el kellett hagynom otthonomat, Dél-Afrikát. Nem volt választásom. Akkoriban már egy éve rejtőzködve éltem, hogy elkerüljem a letartóztatást. Ez 1987-ben, az apartheid sújtotta Dél-Afrika történelmének egyik legvéresebb és legerőszakosabb időszakában történt. Oxford békés, zöld utcái, ahová végül szerencsésen megérkeztem, rajzfilmnek tűntek. Valószerűtlennek látszottak, míg a magam mögött hagyott erőszak túlságosan valóságos és közeli volt. Éjszakánként nem aludtam, mert az otthon hagyott barátok és rokonok jutottak eszembe.

A Greenpeace örömmel adja közre Ferenc pápa Bolíviában elmondott beszédének teljes magyar fordítását. Meggyőződésünk, hogy a világ egyik legjelentősebb vallási vezetőjének Földünk válságos helyzetéről, ennek alapvető okairól és a sürgető teendőkről elmondott gondolatait mindenki számára elérhetővé kell tenni. Ezért döntöttünk úgy, hogy Magyarországon elsőként lefordíttatjuk és publikáljuk a teljes beszédet. 

©AP Photo/Gregorio Borgia

Harminc évvel ezelőtt Új-Zélandon több csapatnyi ember arra készült, hogy családjukat, munkájukat és otthonukat hátrahagyva kis csónakokban átevickéljenek a Csendes-óceánon egy atomfegyver-kísérleti területre. Abban bíztak, hogy jelenlétük elegendő lesz az atombomba-kísérletek megállítására.

Június 18-án napvilágot látott az első olyan pápai enciklika, mely a klímaváltozással foglalkozik. A katolikus egyház feje arra hívja fel a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás megakadályozása érdekében véget kell vetnünk a fosszilis tüzelőanyagok korszakának, valamint az erdőirtásnak, és át kell állnunk a megújuló energiahordozók használatára. Morális felelősségünk ez, mert „a környezet közjó, örökség és felelősség egyben” – jelentette ki a pápa.

Ebben a percben a világ hét országában, a civilizációtól távoli területeken zajlik az a Greenpeace-kutatás, mely a vízhatlan túrafelszerelések gyártásához használt, mérgező vegyi anyagok természetben való jelenlétét vizsgálja.

A tudomány és a politika szövetsége szemben a föld összes lényeivel, amelyeket véglegesen letipor, és a föld életét gombnyomással irányítható üzemmé alakítja át.

Hamvas Béla: Északi korona, 1962

Az első rész itt olvasható.

Miért fontos Afrika?

Afrika efféle újragyarmatosításának azonban globális szinten is nagy jelentősége van. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (Food and Agriculture Organization) adatai alapján a világon jelenleg mintegy egy milliárd ember éhezik, és ezek 98 százaléka a fejlődő országokban él. Afrika élelmezési gondjainak valós megoldása tehát jelentősen javítana ezen a helyzeten, csökkentené a jelenleg évente ötmilliót számoló, elégséges és megfelelő élelem hiányában bekövetkező gyermekhalálozások számát.

Tekintve, hogy az élelmiszeripar felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 30 százalékáért, így egy valós megoldás a globális klímaterhelést sem erősítené, ha egyáltalán, olyan drasztikusan, mint a nagyüzemire való átállás.

A tudomány hatalma […] az embert normális életrendjétől megfosztja, és életét olyan egyre értéktelenebbé váló vegetatív létté fokozza le, amelynek semminemű jelentősége, súlya, szépsége, igazsága, komolysága, világossága többé nincs.

Hamvas Béla: Németség

Afrika összetett élelmezési problémája évtizedek óta foglalkoztatja a politikai döntéshozókat, az ipari-gazdasági nagyhatalmakat, a tudósokat, és a közvéleményt is: mindenki hallott arról, hogy az afrikaiak éheznek. Az viszont nem köztudott, hogy mit tesznek ellene, és egyáltalán, mi vezetett idáig.

A Greenpeace vegyianyag-szakértőjeként a múlt héten jártam (egy helyi önkormányzati képviselő meghívására) a Budapest Vegyiművek egykori területén. A telep mára gyakorlatilag illegális veszélyeshulladék-lerakóvá vált. A telephelyen sem maguk a veszélyes anyagok, sem azok tárolása semmilyen szempontból sem felelnek meg az ide vonatkozó előírásoknak. A lakóövezetektől néhány száz, a munkahelyektől és a forgalmas Illatos úttól mindössze pár tíz méterre fekvő területen elképesztő körülmények között tárolnak 2000 tonnányi kiemelten veszélyes anyagot.

A klórpirifosz az egész világon elterjedten használt idegméreg. A vegyületet 1965 óta forgalmazzák széles hatásspektrumú rovarirtó szerként a világban. A klórpirifoszhoz hasonló szerkezetű és hatásmechanizmusú vegyületeket a környezet állapotára adó országokban már kivonták a forgalomból.

A cipermetrin mellett a klórpirifosz sem biztonságos. Nézzük a bűneinek a listáját!

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 2015. március közepén publikálta az európai zöldségek és gyümölcsök 2013-as növényvédőszermaradvány-vizsgálatainak összesített eredményeit. A 27 európai tagállamban, valamint Izlandon és Norvégiában elvégzett összesen 80 967 vizsgálattal 685 különböző növényvédő szer maradványát keresték. A Greenpeace konklúziója: az ipari-nagyüzemi mezőgazdaság nem tud meglenni szintetikus irtószerek nélkül, amelyek a környezet mellett ételünkben is megjelennek. A helyzet évek óta alig változik, így nincs okunk a nyugalomra.

Permetezés különösebb védőfelszerelés nélkül Spanyolországban.

Az EFSA-jelentés szerint a Magyarországon vett 2072 zöldség-, gyümölcs-, gabona- és egyéb növényi minta 51,7%-a vegyszermaradékoktól mentes volt. Azonban a minták 46,8%-a tartalmazott vegyszermaradékokat a határérték alatt, 1,5%-a pedig a határérték fölött. További 0,4%-ban nem engedélyezett hatóanyagot találtak. Az előírásoknak leginkább a borsó, a brokkoli és a csilipaprika mintái nem feleltek meg.

Az európai átlag szinte hajszálra ugyanilyen arányokat produkált: a minták 45,4%-a tartalmazott valamilyen vegyszermaradványt. Minden 8. minta ráadásul nem is egyet, hanem többfélét: amolyan „vegyi koktélt”. (Lásd lejjebb.)

A cipermetrin egy sokrétűen használt idegméreg. 1977 óta forgalmazzák széles hatásspektrumú rovarirtó szerként a világban. Használata azonban jelentős kockázatot jelent. Nézzük a bűneinek a listáját!

A globális divatruhaipar 10%-a már elkötelezte magát a mérgező vegyi anyagok kivonása mellett. És nélküled ez a szám ma is nulla lenne.

Erre képes több százezer ember, ha összefognak abban a hitben, hogy a divatnak méregmentesnek kell lennie – és természetesen ha veszik is a bátorságot, hogy cselekedjenek. Így a mai napon a Greenpeace a „Detox-kifutó” (Detox Catwalk) online platformjának már a második kiadásával állhatott elő. Ebben bemutatjuk a kampányhoz csatlakozott 18 cég előrehaladását a méregtelenítésben. A te kedvenc márkád is ott van a valódi méregtelenítők között?

Szennyvizeiket megtisztító gyárak, paradigmaváltást emlegető sportruházati márkák: a tömegek ereje által működtetett Detox-kampány a teljes beszállítói láncra óriási hatással van. Európai, mexikói, indonéziai, Fülöp-szigeteki és kínai kampányfelelőseink egyaránt szemtanúi annak, ahogy a szabályozás és a törvényhozás fogaskerekei lassan csikorogva beindulnak.

Az eredményt magad is láthatod itt.

Mindez ugyan hatalmas előrelépés, de azért a vízszennyezés nem szűnt meg egyik napról a másikra. Vegyük például Kínát, ahol a városok felszín alatti vízkészleteinek 64%-a súlyosan szennyezett; vagy Indonéziát, ahol a főváros folyójába ömlő szennyvíz 80%-a származik a textiliparból.

Csatlakozz te is a Detox-kampányhoz, légy részese a divatot átíró történetnek! Ha csupán 4 év alatt ilyen eredményre vagyunk képesek, akkor képzeld csak el, hova juthatunk 2019-re!

Végéhez közeledik a családi gazdálkodás nemzetközi éve. Ilyenkor lehetne mérleget vonni, mit is hozott az elmúlt időszak az agrárszektor legkisebb szereplőinek. De hogyan vonjunk mérleget, ha a rendelkezésre álló adatok nem egyértelműek? Ellentmondások, torzítások és tények a világ családi és kistermelőinek helyzetéről és arról, hogy kik is etetik valójában a Földet.

Biogazdálkodó Hollandiában.

A magasabb ólomszennyezésnek kitett gyerekek felnőttként nagyobb eséllyel válnak erőszakos bűncselekmények elkövetőivé, állítják ausztrál tudósok.

„Ólomembereknek” festett aktivisták hívják fel a figyelmet egy thaiföldi ólomszennyezésre 2012-ben.

Hamarosan 17 ember áll a spanyol bíróság elé közrendsértés, károkozás és testi sértés vádjával. Közel 3 év börtönbüntetésre perelik őket. Ezenfelül a Greenpeace-re 360 000 eurónyi bírságot is kiszabhatnak.

Hogy miért? Azért, mert 2011. február 15-én tizenhat Greenpeace aktivista és egy független újságíró behatoltak a spanyol Cofrentes atomreaktor területére, felmásztak az egyik hűtőtoronyra és felfestették rá a „Nukleáris veszély” üzenetet. A Greenpeace határozott álláspontja: az atomenergia idejétmúlt, veszélyes, ráadásul drága is. Mi a lehető legnagyobb mértékben megújulókra épülő energiamodellt támogatjuk, amely nemcsak fenntartható, de munkahelyeket is teremt.

Írta: dr. Kirsten Brodde, a Greenpeace Detox kampányának németországi felelőse.

Az egyik legrövidebb idő alatt megvalósult sikertörténetünk főszereplője a Tchibo – és persze a tájékozott, tudatos vásárlók. A cég német leányvállalata, mindössze 48 órával azután, hogy a Greenpeace nyilvánosságra hozta a termékeikre vonatkozó – nem éppen kedvező – toxikussági jelentést, beállt a Detox kampányban részt vevő vállalatok sorába.

Egy kis ország nagy csatába száll, a tét mindannyiunk ügye

A Marshall-szigetek lakói elsőkézből tapasztalták meg, milyen szörnyű egy atomfegyverekkel teli világban élni. Az atomfegyverek biztonságos mennyisége egyedül a nulla.

„Amikor a nap kétszer kelt fel” – így emlékeznek 1954. március 1-re a Csendes-óceáni Marshall-szigetekhez tartozó Rongelap-zátonynál. Azon a napon kora reggel, nem sokkal napfelkelte után egy „második nap” tűnt fel az égen nyugat felől. Vakító fényesség öntötte el a kis sziget egét.

A szigetlakók mit sem tudtak arról, hogy mintegy 150 kilométerre tőlük a Bikini-atollnál az USA éppen akkor dobta le a Bravo kódnevű, 15 megatonnás hidrogénbombát. Ez a bomba ezerszer erősebb volt a hirosimainál.

Írta: Doug Parr, a Greenpeace UK tudományos főmunkatársa.

Az energia világa változik. A világ egyik legnagyobb vagyonkezelője, az UBS nemrégiben azt tanácsolta ügyfeleinek, hogy nem a Hinkley-hez hasonló nagy, centralizált erőművek jelentik a jövőt, hanem a napenergia, az elektromos autók és az olcsóbb akkumulátorok. Eközben a technológiai éllovas Google 3,2 milliárd dollárt fektetett be a Nest okosotthon-vállalatba.

Az új hinkley-i atomerőműről szóló megállapodás biztosítékot tartalmaz arra az esetre, ha az erőművet bezárnák „az energiarendszerek forradalma miatt”.

A Hinkley Point B atomerőmű, Somerset, Egyesült Királyság. Fotó: Robin Somes

Egy észak-olaszországi kisváros lakosai most szeptemberben népszavazáson bizonyították, mennyire irtóznak a növényvédő (rovarirtó) szerektől: a szavazók 75%-a támogatta a permetezőszerek jövőbeni betiltását a városban és annak környékén. Az európai sajtó már gratulált a leendő bioszürethez, amikor kiderült, hogy az EU-s szabályozás útját állja az ilyen típusú élelmiszer-önrendelkezésnek.

Bázel felé tartó, nukleáris hulladékot szállító vonat 1999-ben.

Idén augusztusban Magyarország vonaton szállította ki a sérült fűtőelemeket a dél-uráli (oroszországi) Majak nukleáris újrafeldolgozó létesítménybe. A szállítmány Ukrajnán keresztül haladt át. Az erről szóló megállapodás Magyarország, Oroszország és Ukrajna kormányai között a három ország nukleáris szabályozó hatóságainak felügyelete mellett, és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), valamint az Európai Bizottság hallgatólagos vagy nyílt jóváhagyásával született (az Euratom-szerződés hatálya alatt). [1]