Régen egyszerűbb volt a dolog. A vértanút, mártírt látványosan megfeszítették, elégették, oroszlánok közé dobták, hordóba zárták és legurították a hegyről, felakasztották, vagy éppenséggel elviselhetetlen életfeltételek közé zárták.
A civilizáció nem hagyta érintetlenül az ember megtörésére illetve megsemmisítésére irányuló eszközöket, módszereket, finomul(t) a kín, most nyilván összhangban az EU-s normákkal. Így honunkban is vannak változások. Ma már elképzelhetetlen, hogy a hatvan-hetven évvel ezelőtti gestapós-ávós módszerekkel bírjanak valakit vallomásra, esetleg elvei feladására. És egyelőre nincs – vagy nem tudunk róla - titkos apparátus sem, amelyik megoldja, megteszi azt, amit hivatalosan nem lehet-szabad. (Más kérdés, hogy a civil szféra elégedetlenjei, nem bízván az igazságszolgáltatás lassú és tekervényes működésébe, mindkét oldalon már megalakították harci, félkatonai egységeiket.)
Ezért is látszik kreatívnak a Hatalom részéről a Zsák Ferenc természetvédő ügye kapcsán működtetett módszer, ami már – hogy a legutóbbi időkben tallózzunk -, Geréb Ágnessel kapcsolatban is bevált. Az értelem számára felfoghatatlan indokok alapján előzetes letartóztatásba helyeznek valakit, esetleg meg is hosszabbítják az időt, és/vagy ezzel párhuzamosan embertelen körülmények között tartják fogva. Ezek együttes hatásaként a gyanúsított és a közvélemény kétszer is meggondol(hat)ja, hogy milyen ügyek mellé áll oda és meddig.
Az Index minapi tudósítása szerint tíz nap híján négy hónapig tartottak fogva egy környezetvédőt, aki egy hónapig nem kaphatott levelet és csomagot, rühös lett, és olyan bűnözők közt tartották őrizetben, akik különféle erőszakos cselekedeteket hajtottak végre. Zsák Ferenc esetében semmiféle erőszakról nincs szó, ha csak nem tekintjük annak, hogy az Audi Győr környékén, egy természetvédelmi területen próbál(t) gyárat bővíteni, s Zsák Ferenc, egy természetvédő szervezet élén minden legális módszert igénybe vett, hogy ebből a történetből a természet jöjjön ki győztesen.